Statisztikai Szemle 1991. április-május [antikvár]

A JÖVEDELEM ÉS A FOGYASZTÁS ÉLETKOR SZERINT* DR. BARANYAI ISTVÁN E tanulmány a nemzetgazdasági elszámolások során a Központi Statisztikai Hivatalban számított makiostatisztikai lakossági fogyasztás és jövedelem korcsoportokra történt felosztásának módszereit és főbb eredményeit ismerteti. Bevezetőül szükséges megjegyezni, hogy a makrostatisztika kétféle jövedelein- és fogyasztásfogalommal dolgozik: ún. „személyes jövedelem", illetve „személyes jövedelemből fedezett fogyasztás", valamint a társadalmi alapokból finanszírozott ún. természetbeni fogyasztást (juttatást) is magában foglaló „összes jövedelem", illetve „összes fogyasztás" fogalmával. A kutatás keretében mind a személyes jövedelemből fedezett fogyasztást, mind a társadalmi alapokból finanszírozott természetbeni fogyasztást és így automatikusan az összes fogyasztást is az 1967., 1981. és 1985. évekre vonatkozóan osztottuk fel korcsoportokra. A felosztás a fogyasztás főbb csoportjai szerint folyó évi és 198 l-es összehasonlító árszínvonalon számított adatok alapján történt. A jövedelmeken belül az ún. munkajövedelmeket két évre: 1967-re és 1985-re vonatkozóan osztottuk fel korcsoportokra, a többi jövedelmet pedig forrásonként - s ebből következően a „személyes" és „összes" jövedelmet is - csak egy évre, 1985-re. Az időszakok megválasztásában elsődleges szerepe volt a rendelkezésre álló adatforrásoknak. Emellett azonban indokolt volt hosszabb időszak alatt végbement arányváltozások vizsgálati lehetőségének megteremtése is, és ezért került sor az 1967. év kiválasztására. A kutatás felhasználta az ilyen jellegű korábbi hazai munkák tapasztalatait, igyekezett hasznosítani három évtized ismeretanyagát. Ugyanakkor a korábbiaknál egyrészt részletesebb és sokrétűbb adatforrásokra épülő számításokra alapozta a megoldást, másrészt azoknál szélesebb körű célokat tűzött maga elé.^ AZ ADATFORRÁSOK ÉS A KORCSOPORTOKRA VALÓ FELOSZTÁS MÓDSZEREI A munka során döntően a Központi Statisztikai Hivatal két adatforrására támaszkodtunk : az 1962 óta ötévente ismétlődő reprezentatív lakossági jövedelmi felvételek és az 1950-től 1985-ig évente (majd kétévente) ismétlődő reprezentatív háztartási költségvetési felvételek megfelelő adataira. (Ezeken kívül számos egyéb adatot is felhasználtunk.) E két forrásból * „Az emberi életpálya és a generációk közötti jövedelem-újraelosztás makrogazdasági elemzéséhez szükséges adatbázis létrehozása" c. Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA-) kutatás (vezető dr. Augusztinovics Mária) keretében, az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetében végzett kutatások alapján készült tanulmány. ^ A Központi Statisztikai Hivatalban már több mint három éviizeddel ezelőtt végezlek számításokat a különböző korúak személyes jövedelemből fedezett fogyasztásának arányaira és azóta folyamatosan alkalmazzák a „fogyasztási egység"-re számított személyes jövedelem- és fogyasztási mutatókat. A hetvenes években egy esetben a 19 éven aluli eltartottak öt korosztályára vonatkozóan az összes fogyasztás arányaira is történtek számítások. (Lásd: Mennyit költünk a gyerekekre? Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1966. 35 old.)