Századvég 1987/3. [antikvár]

L. Nagy Zsuzsa: TRIANON A MAGYAR TÁRSADALOM TUDATÁBAN . . az orvos kötelessége a diagnózis megállapítása és csak egy bolond fejében fordulhat meg, hogy az orvos a ragályos betegség megállapításával már terjeszti is a ragályt." I. Ehrenburg Trianon a XX. századi magyar történet fordulópontja volt és meghatározó eleme — már pusztán az államhatárok miatt - ma is. Az 1920-as békeszerződés értelmében a történeti Magyarország elveszítette területének 70%-át, népességének 60%-át, a magyar anyanyelvű lakosság mintegy 30%-át. Hasonló méretű és máységű megrázkódtatás a XVI. század óta nem érte a nemzetet. (Ezért nevezte Myés Gyiüa, s nyomán mások, második Mohácsnak). Ez már szinte önmagában is magyarázná, hogy a nemzeti tudatban Triancm máig jelentős és szilárd helyet foglal el. Sem a trianoni békeszerződésben rögzített változások bekövetkezésének módja, sem az azóta eltelt időszak eseményei nem körmyítették meg a társadalomnak Trianon „megemésztését", elfogadását, mégkevésbé ad acta tételét. Trianon fogalmához az elmúlt jó hatvan évben oly sokfále probléma kapcsolódott és kapcsolódik, hogy lehetetlen vállalkozás minden rétegének feltárása és bemutatása a jelen összefo^alóban. Már csak azért is, mert éppen az 1945 utáni korszakban, armak mintegy húsz esztendőében, Trianon problematikája búvópatakként tűnt el a történész érzékelése eia,s csak utóbb, az 1960-as évek második felétől — végétől kezdett valamelyest megtagadható formában mutatkozni. Ráadásul bizonyos merészség kell ahhoz, hogy egyáltalán nemzeti tudatrd beszSjek ezzel kapcsolatban, amikor forrásaim és tapasztalataim köre sem a társadalom minden rétegére, sem minden korosztályára nem terjed ki. Mindeddig hiányzott annak számbavétele, hogy Trianon genezise megelőzi a Horthy-korszakot: az 1920-as békeszerződés csupán egy olyan helyzetet szentesített nemzetközi jogilag, amely 1918 őszén kezdett formálódni és 1919 tavaszára lényegében vé^egessé vált. Nagyonis félrevezető leegyszerűsítés volt az a megkövesedett beálítás, hogy a Trianonhoz kapcsolódó nemzeti tudatot csupán a Horthy-rendszer revíziót követelő, nacionalista propagandája és politikája formálta. Hosszú időn át a politika,a történetírás a társadalom Trianon-fogalmát kizárólag a nacionalizmussal, a területi revízióval azonosította, holott a probléma eredendően - s különösen napjainkban - ennél sokkal tágabb, összetettebb. S ha Trianon még mindig eleven probléma, akkor annak okát ma már ali^ lehet pusztán a Horthy-rendszer propagandájának hatásával, csupán a m^ar nacionalizmus S2í-vós továbbSésével magyarázni. Trianont maga a történelem, Magyarország s a térség történelme tette s teszi élővé, egyidejűleg és koronként nem kis mértékben megváltoztatva a hozzákapcsolódó tartalmat, aminek következtében időről-időre más és más elemek kerülnek benne előtérbe. így a továbbiakban a Trianon-fogalmat csupán az egyszerűség kedvéért használom, mivel mögötte távolról sem csak az 1920-as békeszerződés húzódott s húzódik meg.