kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Andrzej Walicki - Századvég 1990/1-2. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/161/2569161.jpg "Andrzej Walicki - Századvég 1990/1-2. [antikvár]")
Századvég 1990/1-2. [antikvár]
Andrzej Walicki, Arthur Koestler, Balla Bálint, Bence György, Emil Brix, Eörsi László, Erényi Tibor, Faragó Béla, George Orwell, Gombár Csaba, Hanák Péter, Heller Mária, Jacques Rupnik, Karády Viktor, Kende Péter, Kovács Éva, Krokovay Zsolt, Leszek Kolakowski, Litván György, Lőrincz László, Michael Heller, Molnár Gusztáv, Némedi Dénes, Nyikolaj Bergyajev, Rényi Ágnes, Solt Ottília, Szabó Miklós, Szilágyi Ákos, Tőkéczki László, Vágvölgyi B. András, Vajda Mihály
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2480 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Századvég 1990/1-2. [antikvár]
Szerző:
Andrzej Walicki
,
Arthur Koestler
,
Balla Bálint
,
Bence György
,
Emil Brix
,
Eörsi László
,
Erényi Tibor
,
Faragó Béla
,
George Orwell
,
Gombár Csaba
,
Hanák Péter
,
Heller Mária
,
Jacques Rupnik
,
Karády Viktor
,
Kende Péter
,
Kovács Éva
,
Krokovay Zsolt
,
Leszek Kolakowski
,
Litván György
,
Lőrincz László
,
Michael Heller
,
Molnár Gusztáv
,
Némedi Dénes
,
Nyikolaj Bergyajev
,
Rényi Ágnes
,
Solt Ottília
,
Szabó Miklós
,
Szilágyi Ákos
,
Tőkéczki László
,
Vágvölgyi B. András
Vajda Mihály
Kiadó: Századvég Kiadó
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 170 mm x 240 mm
(1905–1983)
Regény- és újságíró, társadalomfilozófus.
Arthur Koestler 1905-ben született Budapesten. Bécsben járt egyetemre, majd Palesztinába települt, újságíróként megjárta a Közel-Keletet, Párizst, Berlint, a Szovjetuniót és Spanyolországot. A spanyol polgárháborúban elfogták és halálra ítélték; később, vélhetően kommunista múltja miatt, megjárta a Le Vernet-i internálótábort, majd a háború idején szolgált a Francia Idegenlégióban és a brit hadseregben. 1940-től haláláig, 1983-ig Angliában élt.
Fotó © Eric Koch / Anefo
Regény- és újságíró, társadalomfilozófus.
Arthur Koestler 1905-ben született Budapesten. Bécsben járt egyetemre, majd Palesztinába települt, újságíróként megjárta a Közel-Keletet, Párizst, Berlint, a Szovjetuniót és Spanyolországot. A spanyol polgárháborúban elfogták és halálra ítélték; később, vélhetően kommunista múltja miatt, megjárta a Le Vernet-i internálótábort, majd a háború idején szolgált a Francia Idegenlégióban és a brit hadseregben. 1940-től haláláig, 1983-ig Angliában élt.
Fotó © Eric Koch / Anefo
George Orwell (eredeti neve: Eric Arthur Blair) (Motihari, India, 1903. június 25. – London, 1950. január 21.) angol író, kritikus, újságíró.
Apja az indiai Polgári Szolgálat tisztviselője volt. Blair 1911-ben anyjával és nővérével Angliába költözött, hogy tanulmányait ott kezdhesse meg. Tizennyolc éves korában a híres Eton kollégiumban végezte a középiskolát – halovány eredménnyel ugyan, de első írásai már az iskolai lapban megjelentek.
Mivel nem sikerült egyetemi ösztöndíjat szereznie, visszatért Indiába, ahol öt évet szolgált helyettes felügyelőként a burmai rendőrségnél. Amikor 1927-ben eltávozásra hazatért, beadta felmondását – az angol gyarmati politikával való egyet nem értés is szerepet játszott elhatározásában. A következő néhány évet a párizsi és londoni szegényebb rétegek között töltötte, csavargókkal, koldusokkal barátkozott, és mindenféle alkalmi munkákat vállalt. Már ekkor tüdőbántalmak kínozták, és párizsi kórházi tartózkodásáról be is számolt egy elbeszélésében, ennek ellenére erős dohányos maradt. Erről az időszakáról 1933-ban kiadott egy életből vett beszámolót George Orwell néven "Down and Out in Paris and London" (Csavargóként Párizsban, Londonban) címmel. Írói vezetékneveként egy lakhelyéhez közeli folyó nevét választotta.
Bár regényei elismerést hoztak számára, írásaiból megélni nem tudott, ezért tanított, recenziókat írt és egy könyvesboltban dolgozott. 1936-ban feleségül vette Eileen O'Shaughnessyt. Az év végén Barcelonába utazott, hogy a spanyol polgárháborúról tudósítson. Az ILP ajánlólevele juttatta be az marxista POUM-hoz, ahol aztán fegyvert ragadott. A POUM milíciában az aragóniai fronton harcolt, ahol egy fasiszta orvlövész megsebesítette a nyakán. Erről az élményéről rövid esszét is írt Wounded by a Fascist Sniper, near Huesca címmel. Visszaszállították a hátországba, de amíg lábadozott, kitörtek a barcelonai harcok, amelyekben részt vett. 1937 közepére a spanyol kommunisták megkezdték leszámolásukat a POUM-mal, ezért Orwell és felesége kimenekültek az országból.
Orwell baloldali nézeteit a spanyol polgárháború kitörése - ha lehet - még jobban megerősítette. Ám miután az NKVD irányítása alatt álló kommunisták több harcostársát megölték, illetve börtönbe vetették, olthatatlan ellenszenv és bizalmatlanság támadt benne a kommunistákkal és a sztálinista Szovjetunióval szemben. Szinte élete végéig tartott attól, hogy Trockijhoz hasonlóan egy szovjet merénylet áldozatává válik. Spanyolországból feleségével Franciaországba menekült. 1938-ban jelent meg a spanyolországi élményeiből táplálkozó Hódolat Katalóniának című könyve.
Mivel saját gyermekük nem lehetett, egy Richard nevű kisfiút adoptáltak. Orwell 1938-ban TBC-s lett. 1941-től a BBC-nél dolgozott és a második világháború idején a Home Guardban (honvédelmi polgári testület) teljesített szolgálatot. 1943-44-ben írta meg a Szovjetunió és a kommunista ideológia maró szatíráját nyújtó Állatfarmot, mely a háború idején – mivel a Szovjetunió Nagy-Britannia szövetségese volt – nem jelenhetett meg. Felesége halála után a skót partok közelében levő Jura szigetén telepedett le. Itt írta meg híres regényét, az 1984-et, amelyben egy civilizációt leigázó, fokozatosan bürokratizálódó, végletesen totalitárius rendszer képét vetítette elő. A könyvet 1949-ben adták ki.
Orwell alig néhány hónappal élte túl főműve megjelenését: 1950. január 21-én halt meg tüdőbajban.
Apja az indiai Polgári Szolgálat tisztviselője volt. Blair 1911-ben anyjával és nővérével Angliába költözött, hogy tanulmányait ott kezdhesse meg. Tizennyolc éves korában a híres Eton kollégiumban végezte a középiskolát – halovány eredménnyel ugyan, de első írásai már az iskolai lapban megjelentek.
Mivel nem sikerült egyetemi ösztöndíjat szereznie, visszatért Indiába, ahol öt évet szolgált helyettes felügyelőként a burmai rendőrségnél. Amikor 1927-ben eltávozásra hazatért, beadta felmondását – az angol gyarmati politikával való egyet nem értés is szerepet játszott elhatározásában. A következő néhány évet a párizsi és londoni szegényebb rétegek között töltötte, csavargókkal, koldusokkal barátkozott, és mindenféle alkalmi munkákat vállalt. Már ekkor tüdőbántalmak kínozták, és párizsi kórházi tartózkodásáról be is számolt egy elbeszélésében, ennek ellenére erős dohányos maradt. Erről az időszakáról 1933-ban kiadott egy életből vett beszámolót George Orwell néven "Down and Out in Paris and London" (Csavargóként Párizsban, Londonban) címmel. Írói vezetékneveként egy lakhelyéhez közeli folyó nevét választotta.
Bár regényei elismerést hoztak számára, írásaiból megélni nem tudott, ezért tanított, recenziókat írt és egy könyvesboltban dolgozott. 1936-ban feleségül vette Eileen O'Shaughnessyt. Az év végén Barcelonába utazott, hogy a spanyol polgárháborúról tudósítson. Az ILP ajánlólevele juttatta be az marxista POUM-hoz, ahol aztán fegyvert ragadott. A POUM milíciában az aragóniai fronton harcolt, ahol egy fasiszta orvlövész megsebesítette a nyakán. Erről az élményéről rövid esszét is írt Wounded by a Fascist Sniper, near Huesca címmel. Visszaszállították a hátországba, de amíg lábadozott, kitörtek a barcelonai harcok, amelyekben részt vett. 1937 közepére a spanyol kommunisták megkezdték leszámolásukat a POUM-mal, ezért Orwell és felesége kimenekültek az országból.
Orwell baloldali nézeteit a spanyol polgárháború kitörése - ha lehet - még jobban megerősítette. Ám miután az NKVD irányítása alatt álló kommunisták több harcostársát megölték, illetve börtönbe vetették, olthatatlan ellenszenv és bizalmatlanság támadt benne a kommunistákkal és a sztálinista Szovjetunióval szemben. Szinte élete végéig tartott attól, hogy Trockijhoz hasonlóan egy szovjet merénylet áldozatává válik. Spanyolországból feleségével Franciaországba menekült. 1938-ban jelent meg a spanyolországi élményeiből táplálkozó Hódolat Katalóniának című könyve.
Mivel saját gyermekük nem lehetett, egy Richard nevű kisfiút adoptáltak. Orwell 1938-ban TBC-s lett. 1941-től a BBC-nél dolgozott és a második világháború idején a Home Guardban (honvédelmi polgári testület) teljesített szolgálatot. 1943-44-ben írta meg a Szovjetunió és a kommunista ideológia maró szatíráját nyújtó Állatfarmot, mely a háború idején – mivel a Szovjetunió Nagy-Britannia szövetségese volt – nem jelenhetett meg. Felesége halála után a skót partok közelében levő Jura szigetén telepedett le. Itt írta meg híres regényét, az 1984-et, amelyben egy civilizációt leigázó, fokozatosan bürokratizálódó, végletesen totalitárius rendszer képét vetítette elő. A könyvet 1949-ben adták ki.
Orwell alig néhány hónappal élte túl főműve megjelenését: 1950. január 21-én halt meg tüdőbajban.
Vajda Mihály
1935-ben született Budapesten, filozófus, egyetemi tanár.
Fontosabb díjai
Alföld-díj (1993), Deák Ferenc-díj (1997), Széchenyi-díj (1998), Csokonai-díj (2000), A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2005)
1935-ben született Budapesten, filozófus, egyetemi tanár.
Fontosabb díjai
Alföld-díj (1993), Deák Ferenc-díj (1997), Széchenyi-díj (1998), Csokonai-díj (2000), A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2005)
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............