Szociológiai figyelő 1990/2. [antikvár]

R Immanuel WALLERSTEIN FELEJTSÜK-E EL A XIX. SZÁZADI TÁRSADALOMTUDOMÁNYT?* Amit ma történet- meg társadalomtudományoknak nevezünk, a XIX. század szülötte. Ez nem jelenti azt, liogy a korábban írottakból semmi se volna ma fontos vagy használható. Messze nincs így. Éppen csak azok az eló'f eltételek, amelyek a szellemi munka efajtájának intézményesedését lehetővé tették, korábban nem léteztek. Közvetlen és egyszerű bizonyítékaink vannak arra, mennyire hiányoztak a XIX. század közepéig a megfelelő' intézmények: az egyetemi fakultások, a tudományos társaságok, a szakfolyóiratok, melyek művelték, megvitatták vagy tanították volna ezt a fajta kutatást. Ugyanilyen világos, hogy mi idézte eló' az intézményes változást. A francia forradalomban kristályosodott ki az az ideológiai átalakulás, melynek legfőbb - és mintegy visszavonhatatlan - hagyatéka modern mentalitásunk része lett, hogy tudniillik a társadalmi változás „normális". Ezen ideológiai törésvonal mélységéttükrözte szerintem azöntudatos konzervativizmus első megjelenése is, amit épp e gondolat megcáfolásának vágya hívott életre. A konzervatívok kudarcot vallottak. Amint a modern világ ideológiájában elfogadta a változás normális voltát, fontossá, sőt sürgőssé vált a változás tanulmányozása avégett, hogy szabályozható legyen: így jött létre a történet- és a társadalomtudomány. Mindannyian jól ismerjük későbbi szervezeti és eszmetörténetét. Számos, úgynevezett diszciplína keletkezett. Sok, különféle névvel illették persze e diszciplínákat és a közöttük húzódó választóvonalakat. Mire a felkavart por úgy 1950 táján elült, a társadalmi folyamatok tanulmányozásának öt, általánosan elfogadott .ága" rajzolódott ki. A nevük antropológia, közgazdaságtudomány, történelem, politikatudomány és szociológia lett. A hatodik és (mennyiségi mércével) jóval gyengébb versenyző a földrajz volt. Általában így nevezték el az egyetemi képzés szakjait (s ennélfogva a doktorátusokat is), a nemzeti ós nemzetközi társaságokat és kongresszu- * I. Wallerstein (a szociológia professzora és a ,J=erdinand Braudei: Gazdaság-, történeti rendszer- és civilizáció-kutató központ igazgatója [State University ot New York, Binghampton]. Főbb elméleti munkái - köztüktőkés világgazdaság [1974] és A modern világrendszer [1980] - a világrendszerek történeti és szociológiai elemzései): Sliould we unthink mineteenth-century social science? ISSC 1980, 40. k., 118. sz., 525-531. o. (A dolgozat „Feledjük-e el a XIX. századot? címmel megjelent a következő könyvben: Francisco O. Ramirez !szerk.), A XIX. . századi ellentétek és mozgalmak újraértelmezése. fTanulmányok a világrendszer politikai gazdaságtanáról.) Greenwood Press Inc., Westport, CT, USA, 1988,185-92. o. I »I i 1