Bővebb ismertető
Csepeli György - Örkény Antal - Székelyi Mária - Barna IldikóBIZALOM ÉS GYANAKVÁSSzociálpszichológiai akadályok a piacgazdasághoz vezető úton Kelet-EurópábanBevezetésA cikk azokat a morális és szociálpszichológiai akadályokat vizsgálja, amelyek fontosak az új kelet-közép-európai demokráciák piacgazdaságainak működése szempontjából. Célunk az, hogy a kelet-európai átmenet során kialakuló új gazdasági és társadalmi viszonyok néhány összefüggését feltárjuk, különös tekintettel a nyugati struktúráktól való eltérésekre, illetve a fordulat belső logikájának dinamikájára.Az önszabályozó piacgazdaság működése elsődlegesen instrumentális feltételeken alapszik, de a fejlődő piaci rendszer gazdasági és társadalmi folyamatainak megértéséhez elengedhetetlen, hogy a szereplők lelki és értékbeli viszonyulását is feltárjuk. A gazdasági - jelen esetben a piaci - rendszer stabilitását és hatékonyságát alapvetően az határozza meg, hogy a szereplők mennyiben tekintik azt legitimnek, ebben pedig meghatározó elem a gazdasági rendszer iránti bizalom.Elemzésünk szempontjából két, ellentétes értelmű fogalom központi jelentőségű: bizalom és gyanakvás. A bizalom a társadalmi és gazdasági rendszer működésmódjának elfogadását, helyeslését jelenti, valamint egy olyan társadalomlélektani mechanizmust, amely a rendszerben résztvevők társadalmi viselkedését is pozitív módon befolyásolhatja, és kapocsként szolgál a személyes motivációk és hitvallások, illetve az elérni kívánt szervezeti, társadalmi célok között. A bizalom ellentéte a gyanakvás, mely eltávolítja és megkérdőjelezi az egyén és a társadalom (vagy egyszerűen a "mások") kölcsönviszonyát, és lélektanilag elbizonytalanítja a szereplőt cselekvésének értelmében és sikerében (Festinger 1957). A bizalom és a gyanakvás az egyénhez kapcsolódó társadalmi jelenségként manifesztálódik. A bizalom olyan társadalmi tőke amely hozzájárul az egyén társadalmi sikeréhez, a gyanakvás pedig meggátolja az ilyen tőke akkumulációját. Társadalmi szinten a rendszerbe vetett bizalom a társadalmi integráció egyik legfontosabb alkotóeleme, míg a társadalmi szintű bizalom hiánya társadalmi dezintegrációhoz, a rendszer delegitimációjához vezet.