Szociológiai szemle 2005. ősz [antikvár]

Lectori salutem! A Tisztelt Olvasó most egy olyan folyóirat első számát tartja a kezében, amely mindannyiunknak kedves, akik a Pécsi Tudományegyetem Szociológia Tanszékén kollégák vagyunk. Evek óta tervezzük már egy lap elindítását, most pedig vettünk egy mély levegőt és megtettük az első lépést. Miért most? Talán most jött el az ideje egy ilyen típusú közös megnyilatkozásnak. Talán inspirálni szeretnénk hallgatóinkat és magunkat is arra, hogy kutassanak és írjanak, a kiadvány által is ösztönözve a műhelymunkát. Talán azért is, mert most változik meg a felsőoktatás a bolognai folyamat magyar verziója szerint, és szükség van mindannak a rögzítésére amik vagyunk, és amink van. Szeretnénk, ha ez a folyóirat hosszú távon publikációs lehetőséget nyújtana nemcsak a tanszéki kollégáinknak és hallgatóinknak, hanem az egyetem, a város és a régió társadalomkutatóinak is, mindazoknak, akik a kutatói probléma felvetésében és vizsgálatában érvényesítik a szociológiai szemléletet. A folyóirat szerzői körének kiszélesítése azért is szükséges, mert a választék bővítése versenyhelyzetet teremt, s a minőségi szempontok érvényesülését segíti elő. Az első szám azonban még a tanszék profilját jeleníti meg, előnyös arcát és szeplőit egyaránt. Terveink szerint a folyóirat évente kétszer jelenik majd meg, ősszel és tavasszal mintegy 120 oldal terjedelemben. A szerkesztők nem voltak könnyű helyzetben, amikor összeállították ezt a számot, leginkább gyakorlatlanságuk okán. Az első számban nem lehetett és nem is akartuk rigorózusan érvényesíteni azokat az elveket és követelményeket, amelyeket a magunk számára felállítottunk, pl. hosszabb írásokat, könyvrészletet is elfogadtunk. Az első szám abban az értelemben mutatványszám, hogy tanszékünk majdnem összes oktatója közöl benne publikációt, ennyiben a tanszékünk önismeretét is elősegíti. A leadott írásokat nem szerkesztettük át, ezért az originalitás tiszteletben tartása talán helyenként az érthetőség rovására ment. Mindezeket előre bocsátva jó szívvel ajánljuk figyelmükbe az Acta Sociologica első számát. Pécs, 2005. október Szerkesztők Füzér Katalin A társadalmi tőke szerepe a városrehabilitációban^ Beszélj róla és elfelejtem, Mutasd meg és emlékszem rá, Vonj be és megértem! kínai mondás Manapság egyre elfogadottabbá kezd válni az a gyakorlati tapasztalatokból táplálkozó belátás, hogy a leszakadóban lévő városrészek megújítása során a lerobbant lakásállomány és a rossz állapotban lévő fizikai infrastruktúra más elemeinek rehabilitációján túlmenően szükség van az érintett helyi társadalmak megerősítésére is, hiszen tartós eredményeket csak a megújult városrészek erős közösségei garantálhatnak. Ennek megfelelően ma már elsősorban úgy emlékezünk az 1950-es évek slumfelszámolásaira, mint a társadalmi kapcsolathálózatokat a házakkal együtt leromboló programokra, melyeknek tanulságait a leszakadóban lévő városrészekre kidolgozandó rehabilitációs programoknak messzemenően figyelembe kell venniük. Az európai nagyvárosok infrastrukturális, gazdasági és társadalmi rehabilitációt is szem előtt tartó város(rész)megújítási programjait abból a szempontból vizsgáljuk az alábbiakban, hogy milyen jelentősége volt a társadalmi tőkének ezen programok megtervezésében, kivitelezésében és az elért eredmények fenntartásában. Mindenekelőtt azonban a társadalmi tőke jelenségének társadalomtudományi megközelítését és kutatásának módjait írjuk körül, majd ezt követően kitérünk a társadalmi tőke jelentőségére a policy világában általában, mielőtt végül a városrehabilitációs politikák alakításában betöltött szerepét tárgyalnánk. Mi a társadalmi tőke; avagy miért baj, hogy már nem klubokban, hanem egyedül tekéznek Amerikában? A többi tőkefajtával összevetve, a társadalmi tőke legfontosabb tulajdonsága, hogy egyénileg nem birtokolható, mint a pénz, vagy a humántőke: kifejezetten társadalmi természetű erőforrás, amely lehetővé teszi az emberek együttműködését a legkülönfélébb csoportokban, illetve a csoportok között. A kutatók szerint a társadalmi tőke koncentrációjának növekedése együtt jár számos előnyös változással: jobb egészségügyi állapot, javuló bűnözési statisztikák, jobb iskolai teljesítmény, növekvő társadalmi integráció, jobb kormányzati teljesítmény tapasztalható a társadalmi tőkével bőségesen ellátott társadalmakban, hogy csak a leggyakrabban elemzett területeket 7. ¦