Szociológiai szemle 2006/3. [antikvár]

összefoglaló: Társadalomtudományi vizsgálatok során gyakorta nem egyéni szintű adatokból szeretnénk a cselekvő egyének magatartására következtetéseket levonni. A szakirodalomban ezt az ökológiai problémának nevezik. Az utóbbi évtizedben jelentős módszertani újítások történtek e területen. Tanulmányunkban bemutatjuk az irodalomban szokásos módszereket, rávilágítunk azok erényeire és fogyatékosságaira. A módszereket a 2004 évi kettős népszavazás adatain ismertetjük. Bemutatjuk azt, hogy a különböző szintekre aggregált adatok más-más eredményeket adnak, azaz adatelemzés során döntően fontos a kellő körültekintés és lehetőség szerint az adatok aggregálásának elkerülése. Kulcsszavak: ökológiai kapcsolatok, Simpson paradoxon BEVEZETÉS Az aggregált adatokból az egyéni magatartásra történö következtetés vizsgálata majd száz évre nyúlik vissza. Durkheim Öngyilkosság című könyvében már hasonló problémafelvetéssel él, hiszen különböző nemzetiségi, vallási adatokból kívánt az egyének magatartására következtetéseket levonni. Durkheim számos különböző franciaországi közigazgatási területre bontott térképet készített el és vizsgált meg részletesen. Különböző hipotéziseket elemzett. Az elmebetegség és az öngyilkosság kapcsolatát, az öngyilkosság és az alkoholizmus kapcsolatát vizsgálta. Durkheim rendelkezésére különböző területi egységre összevont statisztikai adatok álltak és ezekből az adatokból kívánt az egyes egyének öngyilkossági magatartására következtetéseket fe' f. AZ AGGREGALT ADATOK FELBONTASANAK LEHETŐSÉGEI (AZ ÖKOLÓGIAI KAPCSOLAT PROBLÉMÁJA) MÉSZÁROS József-MÉRÖ Csaba-MOLNÁR D. László Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem H-1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3-9.; e-mail: [email protected] ELTE Társadalomtudományi Kar H-1117 Budapest, Pázmány Péter sétány l/a.; e-mail: [email protected] Szociomed Kft. H-1204 Budapest, Szent Imre h. u. 52.; e-mail: [email protected]