SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 20(1): 4-25.
A törésvonalak átrendeződése,
avagy egy divergenciaspirál megjelenése?^
Angelusz Róbert - Tardos Róbert
[email protected]; [email protected]
ÖSSZEFOGLALÓ: Egy empirikus kutatássorozat eredményeinek fényében, melynek utolsó hulláma egy 2009 tavaszi reprezentatív felvétel volt, a tanulmány a hazai politikai tömbösödés egymással párhuzamosan zajló folyamatait, a politikai homogeneizációt, a személyes kapcsolathálózatok - a tágabb kontaktusokra is kiterjedő - növekvő...
SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 20(1): 4-25.
A törésvonalak átrendeződése,
avagy egy divergenciaspirál megjelenése?^
Angelusz Róbert - Tardos Róbert
[email protected]; [email protected]
ÖSSZEFOGLALÓ: Egy empirikus kutatássorozat eredményeinek fényében, melynek utolsó hulláma egy 2009 tavaszi reprezentatív felvétel volt, a tanulmány a hazai politikai tömbösödés egymással párhuzamosan zajló folyamatait, a politikai homogeneizációt, a személyes kapcsolathálózatok - a tágabb kontaktusokra is kiterjedő - növekvő politikai homofíliáját és az ideológiai-politikai polarizáció ellentmondásos összefüggéseit vizsgálja. A társadalmi kommunikáció konvergens megközelítéseivel szemben az adott terepen egyfajta divergenciaspirál megjelenését is felveti. A politikai táborok közti viszonyok leegyszerűsödésének és egynemű-vé válásának tendenciáihoz képest a vizsgálat ugyanakkor olyan kutatási eredményekről is beszámol, amelyek az ideológiai-politikai törésvonalak diverzifikálódása, a hagyományosan kiemelt bal-jobb és liberális-konzervatív tengelyek mellett a mérsékelt-radikális dimenzió felszínre kerülése irányába, s egyben a politikai erővonalak átrendeződése irányába mutatnak.
A szavazói preferenciák növekvő homogeneitása
A 2009-es európai parlamenti választás több olyan eredményt is hozott, amelynek kapcsán felmerült a kérdés, hogy a váiasztóközönség politikai tagolódását tekintve mennyire beszélhetünk a korábbi tendenciák folytatódásáról vagy esetleg új szakasz kezdetéről. Bár az alacsony részvétel kétségkívül óvatosságra int - a parlamenti választásoknak egészében nagyobb a tétje, mozgósító hatása, és az EP-választás esetében a szavazási motívumok sem azonosak az előbbiekével mind a kontinuitás, mind a diszkontinuitás mellett sorakoztathatók fel érvek az eredmények alapján. Az előbbiek között mindenekelőtt a szavazatkoncentrálódás folytatódása (ezen belül az egy pártra leadott szavazat első ízben ötven százalék fölé emelkedése), és ehhez kapcsolódóan bizonyos homogeneizációs tendenciák erősödése említhető. Kevésbé áll a folytonosság a tömbösödés és a főbb politikai törésvonalak eddigi tendenciáira. Az első helyet illető koncentráció ellenére az első két pártra leadott szavazatok csökkenéséről beszélhetünk, akár az előző 2004-es EP-, akár a legutóbbi, 2006-os országgyűlési választáshoz viszonyítva. 1990 óta ez volt az első eset ilyen csökkenésre, igaz, a nyolcvan százalékot elhagyva itt már egy „plafonhatás" is működésbe lépett.
1 A cil
Amennyiben az Ön által választott könyvesbolt neve mellett
1-5
szerepel, kérjük kattintson a bolt nevére, majd a megjelenő elérhetőségeken érdeklődjön a készletről és foglalja le a könyvet.