Társadalomtudomány 1933. január-december [antikvár]

HORNYÁNSZKY GYULA.A Magyar Társadalomtudományi Társulat 1933 március 18-án tartott közgyűlésén elmondotta Heller Farkas.Midőn Társulatunk Elnökének elköltözése után első ízben gyűlünk össze, első gondolatunk Hornyánszky Gyula felé száll és mély szomorúság fog el bennünket, hogy ő, ki eddig törhetetlen buzgalommal és teljes odaadással vezette Társulatunk ügyeit, nem irányíthatja többé az egyesület működését.A szociológiai tudást szomjazó fiatal tudós nemzedékre és érdeklődökre támaszkodva Hornyánszky Gyula soha nem pihenő, átfogó és mindenfelé a tudást kereső szelleme hozta létre e Társulatot, hogy a társadalomtan tudományos művelésével támasza legyen a nemzetnek ama súlyos szellemi válságban, melybe a világháború és következményei sodorták korunkat. Az elvakultság, a jelszavak és a szenvedélyek leküzdésére a tudás fáklyáját kívánta meggyújtani, midőn e társulat létrejövetelét szorgalmazta, majd elnökségét elvállalta.Maga a társadalomtan sokkal közelebb feküdt tudományos egyéniségéhez, mint első pillanatra látszanék. A görög filológiából indulva ki, már korán a görög történelem kitűnő művelője lett. Innen széles látóköre és bölcseleti elmélyedésre való hajlama mindinkább a történetbölcselet felé sodorta. A görög polis mint társadalmi szerkezet régóta felkeltette érdeklődését és erősen az általános társadalomszemlélet felé vonzotta. Az ókor kutatója élénk, mindent boncoló szellemével nem tudott elzárkózni a mai társadalmi problémák elől, mert meg volt győződve arról, hogy a társadalmi történésnek is megvannak a maga általános törvényei, melyek a népek keletkezése, fejlődése és lesüllyedése fölött állanak.így hát otthonosnak érezte magát Hornyánszky Gyula e tudományág problémáiban és mindazok körében, akiket e problémák kutatása mozgat. Vezérük és lelkesítőjük lett és mindent megtett az e problémakör kutatásának szánt Társulatunk felvirágoztatására.E vezető szerepre Hornyánszky Gyulát nemcsak abszolút tudományos egyénisége és átfogó szelleme predesztinálta, mely a társadalmi történés szinthézise felé vonzotta. Kritikai hajlama és erősTársadalomtudomány.1