Társadalomtudomány 1941. január-december [antikvár]

VISSZAPILLANTÁSHogy a szociális problémák gyakorlati megoldása biztosíttassák, szükségünk van valóban tudományos, pártszempontoktól mentes szociológiára . . ., ezért javaslatba hozom egy szociográfiai és néplélektani intézet felállítását. E sorokat Bibó István, a .kultuszminisztériumban a tudományos ügyek előadója írta 1920 január 20-án. Az intézet később létrejött, ha nem is úgy, ahogyan azt az előadó kitervelte. Az eszme, ha egészséges magot rejt, nem könnyen ölhető meg. Ha eltemetik is, kihajt. A létesülő intézet a szociográfiát a statisztikával párosította a néplélektan helyett. Ezzel a mozgató, a lelki komponens kiszorult, tehát a szociográfia sem születhetett meg, még kevésbbé az, ami az indítványozó előtt lebegett. Ezt Bibó István érezte, előre látta, tovább kereste tehát az eszme megvalósításának útját. Hogy merre és miképen, az maga is szociológiai tanulságokat rejt magában, érdemes lesz vele foglalkozni most, amidőn az eszme testtéválása, a Társadalomtudomány huszonegyedik évfolyamát indítjuk.Bibó István inkább filozófiával foglalkozott és etimológiával, mégis szociológiai folyóirat megindításán fáradozott. Miért? Abból a tervezetből, amelyet fent idéztünk, kitűnik, hogy ő a társadalmi bajok orvoslásának akadályát elsősorban abban látja, hogy a főkérdések áttekinthetősége elvész a részletkérdések labirintusában, úgyhogy ezek a politika síkján eltorzulnak. Jól látja, hogy ezen csak a szociológia segíthet, minthogy ez a főkérdések tárgyilagos megvilágítója és rendezője. A szociológiát lényege szerint pszichológiai, közelebbről néplélektani tudománynak tartja, melynek eredményeit a vezetőknek fel kell használniok. (Ezért hangoztatta annyit, hogy aTársadalomtudomány.I