Távlatok 2004/3. [antikvár]

Simon AttilaLépés a bizonytalan szebb jövő felé, avagy a szlovákiai magyarok az EU-S csatlakozás utánMájus 19-én, azaz csupán néhány nappal Szlovákia EU-ba való belépése után, a somoijai Fórum Kisebbségkutató Intézet és a komáromi Selye János Egyetemi Központ szervezésében a szlovákiai Révkomáromban tartották meg a Mindentudás Egyetemének első határon túli televíziós felvételét. Az előadó Agócs Zoltán, a pozsonyi Műszaki Egyetem professzora volt, aki Híd - mérnöki szerkezet vagy szobor? címmel tartott nagy sikerű előadást. A szlovákiai magyarság számára jelképes értékű is lehet ez a rendezvény, hiszen a nemrég felújított és megnyitott párkány-esztergomi Mária-Valéria híd (amelynek egyik tervezője épp Agócs Zoltán volt) amúgy is a Szlovákia és Magyarország közötti kapocs jelképévé vált, az EU-ba való belépés után pedig egyre inkább a két ország közötti szabad közlekedést/forgalmat szimbolizálja.Szlovákia európai uniós integrációja az egyik leglátványosabb közép európai sikertörténetnek mondható. Arról az országról van ugyanis szó, amely az 1998-ig tartó meciari kormányzás miatt a 90-es években egyre inkább elszigetelődött a visegrádi csoport többi tagjától, emiatt pedig óriási hátrányba került az euroatlanti integráció terén. Mikulás Dzurinda 1998-tól tartó kormányzása alatt (a Magyar Koalíció Pártjának nem is vannak érdemei) azonban Szlovákia ledolgozta a lemaradását, s az itteni magyarság számára a lehető legoptimálisabb módon, Magyarországgal egy időben csatlakozhatott az EU-hoz. Szlovákia lakossága szinte mindvégig különösebb fenntartások nélkül várta a felzárkózást, amelytől elsősorban a jobb élet, a magasabb életszínvonal megteremtését remélte. Ahogy azonban a csatlakozás előtti időszakban egyre több információt kapott a belépés várható következményeiről, fokozatos elbizonytalanodás