Zárt Kör 1993/1. [antikvár]

BEKÖSZÖNTŐ^ zinte minden korszalc úgy éli meg önmagát, hogy az majdnem elviselhetetlen és kibogozha-(8) (8) í8) J tatlan; a forradalmak vagy reformkorok szabadságbódulata az első diadalok után elpáro-^ ^ ^ log. Most egyszerre vagyunk a kiábrándulásban és kijózanodásban. De minden korszakban_legyenek azok végképpen vesztesek vagy győzelem reményűekvoltak olyan személyiségek, akik mindigmentek előre, fütyülve a korszak áporodott levegőjére vagy reménytelen hangulatára. Ugyanígy nem bénította meg őket a diadalmámor.Nevezzük őket stratégiai polgároknak.Mondhatjuk azt is, hogy minden korszak annyit ér és annyira jut, ahány ilyen polgára van. Vagy fogalmazhatunk úgy is, hogy minden korszak annyit halad előre, amennyi cselekvési teret kapnak ezek a gazdasági, társadalmi, politikai feltalálók".Folyóiratunkat mindenekelőtt a stratégiai polgároknak indítjuk. Legyenek gazdasági társaságok tulajdonosai, magán- vagy állami cégek menedzserei, parlamenti képviselők vagy a szellemi élet kiválóságai, vagy egyszerűen csak kiváló civil polgárok. Ma sincs másképpen, mint eddig: a stratégiai polgárok többsége nem kapja meg a közfigyelmet.A modern társadalomelméletek hajlanak arra, hogy egy nemzet vezető erejének mindenekelőtt az értelmiséget tartsák. De az értelmiség uralma csak akkor jelenti a magánjó és a közjó együttes haladását, ha ebben a diplomás rétegben a stratégiai polgárok a hangadók. Ez közel sem azonos azzal, hogy okvetlenül hatalommal rendelkezzenek.Más értelmezések szeretnek abból kiindulni, hogy egy ország valódi húzóereje az a gazdasági és társadalmi elit, amely egyszerre birtokolja az anyagi, a politikai, a társadalmi és a szellemi tőkét. Ebben is van igazság. De ez a minőségi elit akkor szerepel érvényesen, ha nemcsak a hatalmi státusok megszerzésére koncentrál, hanem igyekszikfélreseperni minden akadályt a stratégiai szándékok érvényesítése elől. Ma ettől ismét messze vagyunk még.Ez a szándék nem takar mást, mint azt, hogy ne kelljen folyton megadni magunkat a múltból fakadó mindenkori kényszerpályáknak, ugyanakkor legalább a közeljövő elvitathatatlan kihívásait ismerjük, és ezek tudatában hozzuk meg a döntéseket. Készülődik már egy új polgárság, amely ugyan nem definiálja még önmagát látványosan, de a feladatok meghatározását régen elkezdte.' A lehetséges cselekvések elől nem kitérő polgárok számára elengedhetetlen az alapvető tények, összefüggések, információk folyamatos ismerete. Sokan úgy gondolják, hogy már mindent tudnak, a híreket első kézből kapják, s résztulajdonosai az információ-birtokoknak. Nekik is szeretnénk meglepetéseket okozni. A Zárt Kör ambíciója az, hogy a korszak niegértéséhez és a fenntarthatófejlődés esélyéért minél több háttérinformációt és összefüggést publikáljon. És nemcsak a felső-, hanem a középpolgárságnak is.Szeretnénk elérni, hogy folyóiratunk eljusson a gazdasági vállalkozók javához, a kormányzó és ellenzéki pártok jobbjaihoz, a szellemi élet rangos tagjaihoz. A kitüntető szerepet a magántulajdonosi piacgazdaság főszereplőinek szánjuk. Az utókor talán megmosolyog minket, ám úgy tűnik, kénytelenek vagyunk deklarálni, hogy a Zárt Kör pártsemleges, nem törődik a szerzők, a szerkesztők párttagságával. Egyébként is számos találkozási pontot látunk a konzervatív, a liberális és a szociáldemokrata értékek között.Mondhatjuk azt is, hogy mi is fütyülünk minden akadályra, előítéletre, fenntartásra; egy kézirat közlését csupán" az dönti el, hogy megfelel-e a minőségi normáknak. Ugyanakkor nem szeretnénk úgy tenni, mintha nem akarnánk a gazdasági és politikai döntéseket áttételesen befolyásolni. De a valódi befolyásolókat nem elsősorban a hatalmi posztok birtokosaiban látjuk, hanem a zárt köröket ma még csak nyitogató stratégiai polgárokban.VARGA CSABA