Szolgálat 1976. Kisboldogasszony [antikvár]

Az igazság, igazságosság a Szentírásban olyan kulcsszó, amelyik sok gondolatot tár fel. Isten igaz és igazságos, önmagában és népével szemben. Az embernek is ilyennek kell lennie Istennel, önmagával és testvéreivel. "Noé igaz ember volt, kifogástalanul élt kortársai között. Noé Isten színe előtt járt" (Ter 6,9). Szent József is igaz ember volt, azért helyesen akart eljárni Máriával szemben kényes helyzetében (Mt 1,19). A kifejezés tágabb értelmet ölel át, mint a mi megszokott, arisztotelészi igazságosságfogalmunk. Bár sokszor konkrét esetekre is alkalmazzák az ószövetség írói, leginkább a helyes magatartás alaperényét jelzi ez a fogalom: megadom mindenkinek, ami megilleti, mivel ö is Isten képmását viseli, testvérem. Sajnos az ember történetének hajnalától kezdve lábbal tiporja ezt az eszményt. Káintól az egyiptomi József testvérein keresztül napjainkig mintha csak azt akarná bebizonyítani, hogy érvényesülésének útja az igazságtalanságon keresztül vezet. Hiába írja elő a Törvény, hogy Isten népében nincs helye a másikat megalázó, kizsákmányoló, vele visszaélő magatartásnak (MTörv 24,10-17). A gazdagság, a hatalom felejteti vele, hogy nem lehet igaz Isten előtt, ha nem igazságos testvérei iránt.