Szolgálat 1989/1-4. [antikvár]

SZENTELD MEG ŐKET AZ IGAZSÁGBAN Jézus szavai: "Szenteld meg őket az igazságban Értük szentelem magam, hogy ők is szentek legyenek az igazságban" (Jn 17,17.19) az éterben jelenlevő ima s a mindenkori keresztény életfeladata: igazságban élni! Az igazság fogalma változik a természettudományokban. Newton (17.sz.), amodem tudományosság megalapozója világosan látta, hogy a természet alá van vetve a változatlan és általános érvényű törvényszerűségeknek. Ez a tény rnetafizikai jelentőséget biztosít a fizikának is, vagy - ahogy azt Newton megfogalmazta - atemiészet "kinyilatkoztatási helye a Logosznak". Leegyszerűsítve: az IGAZSÁGOT a filozófia, teológia és tennészettudományok közreműködésével közelíthetjük meg. A pozitivista gondolkodás {19.sz.) ellenben kisajátította az igazságot. Szerinte a tennészettudomány az abszolút igazságok egyedüli kombinációja így ez a felfogás a természetes üdvtan (szoteriológia) zsákutcájába szomlt, amint PearsonA tudomány grammatikája (Grammar of ScieJice) c. művében megfogalmazta: A tudományon kívül nincs üdvösség! A tudomány biztosítja az igazságot, az életet és a boldogságot. Századunkat kijózanították a szomorú tapasztalatok és rádöbbentették arra, hogy a pozitivista tudományhit nem más, mint utópia A termodinamika elvei alapján pl motorokat gyártottunk, de elkészítettük Auschwitz kremató-riumait is. Technikai ismereteink és eszközeink se^tségével utazhatunk a világűrben, de természeti katasztrófát is kiválthatunk. Más szóval: meddőek a természettudományok igazságai az erkölcs és teológia alapelvei nélkül. Teológiai kiegészülés híján jutuiik el a korunkra jellemző szkepticizmusig, s ezen túl P. K. Feuerábend, T. Roszak és mások végkövetkeztetéséig: Minden rossz forrása a tudomány. A mérsékelt tennészettudományok viszont -főképp Einstein és Planck óta - visszakanyarodnak a newtoni igazságszemlélethez, amikor kifejezetten vallják, hogy a fizikai "szimmetriák és törvények mögött feltűnik a kozmikus Logosz sajátságos ténylegessége" (H.R. Pagels, The Cosmic Code. Quantum Physics as the Language of Nature. Toronto 1982.). Érdemes elmerengnünk az igazságKERESÉSEfölött is. J. Tischner szerint az igazság keresése gondolkodás, gyakorta: gondolkodás valaki más előtt, valaki másért, valakivel. Nem egyéb ez sokszor, mint "párbeszéd a Te-vel" (1 metodidelpensare umano. Bolo^ia 1982.15.kk.o.). Talán erre utal Jézus is, amikor így szólt hallgatóihoz: "Ha kitartotok tanításomban, valóban tanítványaim lesztek, megismeritek az igazságot, és az igazságszabaddá tesz benneteket" (Jn 8,31-32). Weissmahr Béla müncheni filozófus az ismeretelmélet oldaláról közelíti meg az igazságés igazságkeresés kérdését. Többek között arra a megállapításra jut, hogy minden igazságkereső ember egyben Isten-kereső.