Társadalomtudományi Közlemények 1982/1. [antikvár]

TANULMAMYOK HÉTHY LAJOS Vállalatirányítás és demokrácia (Az üzemi demokrácia szociológiai koncepciója és fejlesztésének lehetőségei) A tanulmány, címének megfelelően, kettős feladatot tűz maga elé. Egyrészt, meg kívánja fogalmazni az üzemi demokrácia (a vállalatok irányításában való részvétel) szociológiai koncepcióját, másrészt e koncepcióból kiindulva vizsgálni kívánja azokat a lehetőségeket, amelyeket mai szervezeti-társadalmi viszonyaink az üzemi demokrácia fejlesztésére kínálnak. Az üzemi demokrácia szociológiai koncepciójának megfogalmazásában a tanulmány a szociológiai érdekkutatások elméleti alapjaira épít, illetve az e kérdésben eddig született konkrét társadalomtudományi (mindenekelőtt közgazdaságtudományi) ismeretekre, míg a társadalmi cselekvés lehetőségeinek feltárásában az üzemi demokrácia fejlesztésének gyakorlatából, a párt ezzel kapcsolatos ideológiájából, illetve maguknak napjaink szervezeti-társadalmi viszonyainak a vizsgálatából indul ki. Ez a megközelítés szükségképpen magában foglalja az üzemi demokráciával kapcsolatos egyes elméleti tételek, ideológia és gyakorlat kritikáját is. A TUDOMÁNYOS KONCEPCIÓ ÉS A POLITIKAI PROGRAM Az üzemi demokrácia tudományos, illetve ideológiai megfogalmazását az elmúlt 25 év politikai, társadalmi és gazdasági fejlődése alapozta meg, tette szükségessé. Ennek főbb tényezői a következők voltak: 1. a párt megszilárdította vezető szerepét, szocialista építésünk céljainak szolgálatában egészében véve kielégítő mértékben integrálta a társadalmat — aminek fontos eszköze volt a szocialista demokrácia fejlesztése —, illetve, mint felismerte, az ennek keretében megvalósuló érdekegyeztetés. 2. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével befejeződött a szocializmus alapjainak lerakása, a gazdaság és a társadalom egészében uralkodóvá váltak a szocialista tulajdonviszonyok, ami széles utat nyitott a társadalmi és gazdasági fejlődésnek. 3. Kialakult gazdaságunk ipari jellege s megerősödött ipari munkássága, azaz a vállalatok irányításában való részvétel gazdasági és társadalmi bázisa. 4. A hatvanas években az extenzív fejlődésről az intenzívre való áttérés kezdetei, majd napjainkban a világpiaci változásokra való reagálás követelményei fényt de-