Bővebb ismertető
KERESZTÉNY NEVELÉS - KERESZTÉNY SZENVEDÉS
„A/;
Imikor megjelent üdvözítő Istenünk jósága és emberszeretete, megmentett minket - nem a mi igaz cselekedeteinkért, hanem irgalmassága miatt - az újjászületés és megújulás fürdőjében, amelyben a Szentlélek működik, akit bőven árasztott ránk Üdvözítőnk, Jézus Krisztus által Kegyelméből megigazulva reménybeli örökösei vagyunk az örök életnek." (Tit 3,4-7.)
Karácsonykor üdvözítő Istenünk jóságát és emberszeretetét ünnepeljük. Az angyalok is ezt az örömüzenetet hirdették a betlehemi éjszakában: Dicsőség Istennek, békesség az embereknek, akiket Isten szeret. Karácsony az Élet születésének ünnepe, hiszen Jézus az Élet - az isteni Élet forrása mindazok számára, akik hisznek benne, és a keresztségben újjászülettek, hogy Isten gyermekeinek életét éljék. A kereszten meghalt és feltámadt Jézus Lelke közvetíti az isteni életet, és így „reménybeli örökösei vagyunk az örök életnek".
A hívő keresztények mindent ebben a távlatban látnak, és értékelik egész életüket, hivatásukat, munkájukat, szenvedéseiket és halálukat is. Mostani számunk kettős témáját is a karácsonyi örömüzenet keretébe illesztjük: a keresztény nevelésről és a keresztény szenvedésről-halálról szól néhány írás. A nevelés témájára majd még visszatérünk jövő évi első számunkban, amelyet a nemzetközi családévre való tekintettel a házasság és a család témájának szentelünk. A kérdéskör időszerűségét nem kell hangsúlyoznunk. Az élet és a halál (eutanázia) kérdéskörével már foglalkozott a Tavlatok 4. száma (1991. karácsony), továbbá a 7. szám (1992/3) egy dossziét szentelt az abortusz súlyos problémájának. Sajnos, ez is állandóan időszerű téma; a keresztény szempontból vitatható magyar törvény gyakorlati szempontjait, következményeit egyszer majd szeretnénk kiértékelni.
Az orvosi etika néhány fontos szempontját érinti dr. Ferencz Antal, aki bemutatja Malherbe könyvét, illetve Polcz Alaine és Elmer István beszélgetése az eutanáziáról. Szentmártoni Mihály jezsuita pszichológus pedig a szenvedés keresztény elfogadásához nyújt szempontokat. II. János Pál pápa új, „Veritatis splendor" kezdetű körlevele, amelyet a dokumentumrovatban bemutatunk, a keresztény (katolikus) erkölcs alapelveit tisztázza, hogy az értékek csillaghullása és a mai szellemi-erkölcsi zűrzavar idején támpontokat nyújtson a hívőknek a helyes cselekvéshez.
Amint azt a Távlatok programcikkében is jeleztük, folyóiratunk a magyar egyház zsinati megújulását, c.z új evangclizálást és a valláskultúra terjesztését
689
Dr. Polcz Alaine (Kolozsvár, 1922. október 7. – Budapest, 2007. szeptember 20.) magyar pszichológus, írónő, a tanatológia (a halál és gyász kutatása) magyarországi úttörője, a Magyar Hospice Mozgalom, majd alapítvány életre hívója, Mészöly Miklós Kossuth-díjas magyar író felesége.
19 évesen ment férjhez, de a második világháborúban megsérült, a klinikai halál állapotába került. Előtte borzalmas szenvedéseken ment keresztül szovjet katonák folyamatos, csoportos erőszaktétele, kínzása és a nélkülözés miatt.[1] A házassága is felbomlott, ez és a háború borzalmai egész életén nyomot hagyott. 1949-ben végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán, pszichológia szakon. Ugyanebben az évben másodszor is férjhez ment Mészöly Miklós íróhoz, akivel házassága 2001-ig, Mészöly haláláig tartott. Pályája kezdetén elmebetegekkel folytatott művészeti terápiát, később játékdiagnosztikával foglalkozott. 1970-től a Tűzoltó utcai II. számú Gyermekklinikán dolgozott, ahol a nagyon súlyos beteg és haldokló gyermekek és hozzátartozóik pszichológusa volt. 1976-ban Magyarországon elsőként hozott létre klinikai osztályon játszószobát, illetve külön szobát a szülők számára. 1991-ben hozta létre a Magyar Hospice Alapítványt.