Bővebb ismertető
A VÁROSI TERÜLETHASZNÁLAT MONOCENTRIKUS MODELLJÉRŐL (On Monocentric Model of Úrban Land Use)
LENGYEL IMRE - MOZSÁR FERENC
Kulcsszavuk:
momicentríkus városniodeH li'ríilellmsználal inienzilása ajímUui bérleli ilíj fiiagvéiiy policeiUrikus vúwsmodell
városokban a leriilelluisználaloi, ehhez kapcsoUulvu a lelepiilésszerkezelel, valamim az ingaiUmok kmátauinak és kereslelének jellemzőn lübbjéle módún és kiilünbiizíi mmlellekkeí lehel vizs,i;álnl. A város-gazdasáalanban közismert a monoccnirikiis városmodeH, amelyei Alonso dolgozott ki 1964-ben. lovább-fejleszlve Thiineii mezőgazdasági földlia.sználalra vonalkozó elméielél. Alonso a bérleli díj függvény bevezetésével a neoklasszikus közgazdaságtan tilapgontlolalail, fogalmait és módsz.ereil alkalmazta a városszerkezet vizsgálatára, arra törekedcn. hogy a városi földteriilel kínálata és kereslete közölii térbeli egyensúly jellemzőit kimutassa.
Tanulmányunkban a legfonlo.vibb fogalmak bevezetése után ismerteljíik a monocentrikus városmodell alapgondolatait. Részletesen levezetjük íi teriilelhasználat inlenziuhál megadó kifejezéseket, amelyekkel ll válUdalűk bérleti díjait leíró függvények jellemezhetők, valamint elemezzük a háztartások lakúsválasz-láshoz kapcsolódó döntéseit. A kétféle mikroszervezet, a vállalatok és háztanások ajánlati bérleti díj függvényei alapján benmíatjuk a monocentrikus modellt és napjainkban érvényesnek tekinthető policenlrikiis kiterjeszjését. A dolgozatban a nemzetközi szakirodalom azon legújabb alapvető elméleti eredményeit lekinljük ál és értelmezzük, amelyek széles körben elfogadottak.
Bevezetés
A városokban a területhasználatot, ehhez kapcsolódva a településszerkezetet, valamint az ingatlanok kínálatának és keresletének jellemzőit többféle módon és különböző modellekkel lehet vizsgálni. A városgazdaságtanban közismert a inonocentriktts városmodell, amelyet Alonso dolgozott ki 1964-ben, továbbfejlesztve Thünen mezőgazdasági földhasználatra vonatkozó elméletét. Alonso a neoklasz-szikus közgazdaságtan alapgondolatait, fogalmait és módszereit (költségvetési egyenlet, hasznosságfüggvény, közömbösségi görbék stb.) alkalmazta a városszerkezet vizsgálatára, arra törekedett, hogy a városi földterület kínálata és kereslete közötti térbeli egyensúly jellemzőit kimutassa (Alonso 1964; Harvey 1996; McCann 2001; Fujita-Thisse 2002). Az elmúlt évtizedekben a monocentrikus modellt többen kiterjesztették, főleg Fiijita, Henderson, Mills és Muth munkássága emelhető ki (Fitjita 1989; Mills-Hainilton 1994; Henderson 1996a; Muth 1996; Anas-Arnott-Sinall 1998).
A városok szerkezetének jellemzőivel sokan foglalkoztak a településtudomány, településföldrajz és városszociológia művelői közül, ezeken a tudományterületeken széles körben elismert alapvető eredmények születtek, de a közgazdászok korábban nem találták meg azokat a fogalmakat és eszközöket, amelyek segítségével a városi