Bővebb ismertető
A FÖLDGÖMB
A MAGYAR FÖLDRAJZI TÁRSASÁG FOLYÓIRATA
III. ÉVFOLYAM.
1 93 2.
1. SZÁM.
Három év a pusztuló Belsőmongoliában
Irta: Dr. LIGETI LAJOS.
Mongolia az utolsó, mandzsu eredetű Tsing dinasztia idejében került kínai fennhatóság alá. Politikailag ebben az időben két részre oszlott, melyeknek meglehetősen bizonytalan határt a Góbi szabott. A sivatagtól északra fekvő rész volt a Külső-, a tőle délre nyúló terület pedig a Belsőmongolia. Kína közvetlen szomszédságában elterülő Belsőmongolia termékenyebb földjére lassan-lassan kínai gyarmatosok szivárogtak be. Nyomukban a legelők szántóföldekké változtak ; a nomádok nyájaikkal hátrább szorultak, akik pedig helyben maradtak, azok régi életmódjukat feladva, a szívós, erőszakos, mindent magábaolvaszló faj martalékává lettek. Külsőmongoliában ezzel szemben a kínaiak a kétszáz éves uralom után is, minden igyekezetük dacára, idegenek maradtak.
A kínai forradalom során 1912-ben, amint elűzték a mandzsu dinasztiát, a kapcsolt részek : Tibet, kínai Turkesztán, egymásután jelentették ki elszakadásukat Kínától, amelyhez csak a dinasztia fűzte őket. Ezek példáját követte csakhamar Mongo-lia is. A két Mongolia útja azonban itt meglehetősen elvált.
Külsőmongolia elszakadását, illetve függetlenségét már 1912 no-venr.berében Korostovec, a pekingi orosz követ hozta a pekingi kormány
tudomására, egyben azt is, hogy az urgai Elő Buddhával történt megállapodás alapján Oroszország veszi védelmébe Külsőmongolia függetlenségét, sőt hogy a mongol érdekeket Kínában ezentu! az orosz követ fogja képviselni. Erről a megállapodásról szól az urgai szerződés, Mongolia tehát csak gazdát cserélt, a kínai gyámkodást az orosz váltotta fel. Ez az első orosz függés nem sokáig tartott Alighogy kitört a világháború, Kína kapva a kedvező alkalmon, hogy Oroszország másfelé volt elfoglalva, Mongoliát egyszerűen visszavette. A foglalását szentesítő kjahtai szerződésben azonban elismerte és biztosította Külsőmongolia autonómiáját (1915). Az orosz összeomláskor Kína Mongolia autonómiáját megsemmisítette és már tervbe vette tartományokra való felosztását és a kínai birodalomba való bekebelezését. De Mongolia nem nyugodott meg kijelölt sorsában. Az urgai Élő Buddha szövetségében 1919-ben báró Un-gern-Sternberg ostrom alá vette Urga kínai helyőrségét. Báró Ungern és a pánmongol törekvéseiről hires Sze-menov burját hetman a nagy mongol birodalom feltámasztásán fáradoztak. Közben megalakult Verhneudinszk, majd Csita fővárossal a Távolkeleti Szovjet-Közlársaság (1920): melynek csapatai leverték Szemenovot. Erre báró Ungern is elhagyta Urgát, el-