A Földgömb 2009/7. [antikvár]

2009 a Csillagászat Nemzetközi Éve, mert éppen 400 évvel ezelőtt fordítottunk először távcsövet az égbolt felé. Az Galileo Galilei érdeme, hogy így alakult, s ezzel új korszak kezdődött az embert körülvevő világ felfedezésében. A teleszkópok fejlődésének és fizikai ismereteink gyarapodásának köszönhetően egyre távolabbra pillanthattunk a kozmoszban, miközben saját bolygónk a végtelen világűr egyre zsugorodó szigetének tűnt... Ám 1957-ben elkezdődött az űrkorszak, így ember alkotta szerkezetek juthattak a Naprendszer különböző égitestjeihez, természeti adottságaikat vizsgálva és a Földön kívüli élet nyomait keresve. bár kozmikus szomszédainkra a mai napig sem találtunk rá, a bolygókutatás (planetológia) eredményeként azonban rendkívül változatos tájakat, domborzatalakító folyamatokat és felszínformákat ismerhettünk meg a bolygókon, holdjaikon, illetve más, apró égitesteken. Napjaink űrszondáinak felvételei és terepi mérései pedig már olyan részletgazdagok és lenyűgözőek, a távoli felszíneket szinte tapintásközeli helyzetben elénk tárók, hogy földtudományi módszerekkel is vizsgálhatjuk e távoli világokat. Hamarosan időszerűvé válik tehát folyóiratunk Vámbéry Ármintól származó, 19. századi jelmondatának fiatalítása, valahogy így: "Ésszel járom be a Naprendszert!"