A Földgömb 2010/3. [antikvár]

Az emberi oldal "Nemzeteknek és egyeseknek a tudományos ismeretek adják meg az erkölcsi és értelmi míveltség jellemét. S a különböző ismeretkörök között az egyik legkiválóbb helyet a földrajz foglalja el, mely a természeti és történelmi tudományok közötti hézagot áthidalja, mely bennünket megismertet az emberi nem egyes fajaival és családjaival, saját hazánkkal s a Föld egész kerekségével, mint a különböző nemzetek lakhelyével s működésök és fejlődésök, felvirágzásuk színhelyével. Kellő földrajzi ismeretek nélkül bizonyára senki sem foghatja fel és értheti meg a történelem évkönyveiben feljegyzett események és viszontagságok lefolyását. Aki tehát a mívelt ember nevére igényt tart, annak okvetlenül némi tájékozottsággal és jártassággal kell bírnia a földrajzban" - Hunfalvy János egyetemi tanár 1879-es mondatai ma is jó "ideológiai hátterül" szolgálnak az egyre szélesebb közönséghez szóló Földgömb számára. Ráadásul a régi gondolatokból kivilágló emberközpontúság e számunk esetében különösen erős. Az emberi oldalról írunk: a laoszi akhák életéről, az önként a föld alá ereszkedő budapesti közlekedésről, az egykori legkisebb vármegye központjának mai állapotáról, az olaszországi gátkatasztrófát előidéző emberi tényezőkről, a lélekkel teli Cserhátról és kiemelten az emberi okok miatt a régmúltat idéző helyszínekről Romániában. És hogy egy igazán embertelen helyre is eljussunk: az Andok fagyos vulkánóriása, az Ojos del Salado lejtőin is jele vagyunk (nem utolsósorban kősivatagai geogliph-alkotóként).