A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi osztályának közleményei XXI. 1-4. [antikvár]

TÁLASI ISTVÁN A MAGYAR NÉP ANYAGI KULTÚRÁJA EURÓPÁBAN (A FOLYAMATOS KUTATÁSOK TÜKRÉBEN) A magyar parasztság anyagi műveltségének az együttélő vagy más európai néptől való eltérését régi íróink közül többen érintették már a középkortól kezdve. Az első szisztematikus megfigyeléseket Bél MÁTYÁsnak, a XVIII. század nagy polihisztorának De re rustica Hungarorum c. művéből rendszerezhetjük, aki éppen a mezőgazdaság, a település, építkezés jellemzésében és általában a parasztság által előállított javak érintésekor különös tekintettel van a soknemzetiségű haza népeinek specifikus sajátosságaira, és e művéből, valamint a Notitiák megyei leírásaiból, kisebb kézirataiból kikerekednék a hódoltság utáni Magyarország népeinek összehasonlító néprajza. Mint történész, de mint nagy kultúrájú, európai szemléletű tudós is általában orientális színezetet tulajdonít a magyarságnak. Éppen 140 éve, 1823-ban jelent meg a Tudományos Gyűjtemény VII. kötetében Kállay Ferenc (1790—1861) tanulmánya: Magyar Régiségek nyomozása, egy vitairat a ,,nemzeti karakter" keresésének romantikus időszakában, amely — sajátos áttételeken keresztül — csaknem napjainkig hatással volt a magyar néprajz művelőire. Egy nemzedékkel előtte már többen, de különösen saját kortársai lázasan keresik a korszerűtlen, extenzív mezőgazdasági termelés felszámolásának útját, s ő éppen a legelmaradottabb alföldi gazdálkodási mód néhány jellegzetes sajátosságát összegezve állapítja meg az alföldi, de általánosítva a magyar mezőgazdaság ,,ázsiai" eredetét. E sajátosságok legfőbb jegyei: a) A pajta nélküli, szabad ég alatt való gazdálkodás, mely ,,tzimeres tulajdona" a magyar gazdának, ,,Egészen Ázsiai szabású", h) K nyomtatás módja, mert bár ezer év óta nézi a magyar a szomszéd németek és szlovákok könnyű és tiszta munkáját, mégsem követi, s csak egy részét adja a gabonának zsup és szecska kedvéért a cséplők keze alá. A lekaszált vagy learatott gabonát szántóföldi szérűn lovakkal kigázoltatni: ,,Tsalhatatlanul Ázsiai nyomtatás módja, a miről a Tudósok, annyi írók és Utazók tanúbizonysága után legkisebbé sem kételkednek" „s nem apró targontzákkal, hanem a serény lovak gyors lábaival téteti(k) ezt a jeles munkát". A helységektől elkülönített szállás-