Általános földtani szemle 15. [antikvár]

Részlet: Általános Földtani Szemle No° 15.p. 1-68. General Geological Review,Budapest, 1980. A MAGYARORSZÁGI TRIÁSZ KORRELÁCIÓJA Balogh KálmánX Mots-clés BR GM-CNR S tárgyszavak: Monographie- sommaire, Corrélation, Trias, Hongrie. ÖSSZEFOGLALÁS Az Alföld és a DNy-Dunántúl csak mélyfúrásokból ismert és a Rudabányai-hegység még tisztázatlan triász rétegsorait figyelmen kivül hagyva, a magyarországi hegységek triásza négy különböző (középhegységi, bükki, aggtelek-szilicei és mecsek--villányi) kifejló'désterülethez tartozik. Ez utóbbiakat a triász-eleji tethyális transzgresszió sikparti, sekélytengeri vagy evaporitos üledékeit követő platform-, medence-, vulkáni vagy folyóvizi-tavi fáciesü litológiai egységek minősége és ösz-szeszövődésének módja jellemzi^ A kií'eilodésterületeken belüli fácieseltolódások különösen a Dunántúli Középhegységben és az Aggteleki Karszton szembeötlőek. Szerző ezeket a kőzetrétegtani egységeket egy olyan geokronológiai vázban igyekszik elhelyezni, amelyet a kialakulóban levő új nemzetközi standard változatai közül erre legalkalmasabbnak vél. A korrelációs táblázatokból kiolvasható legfontosabb megállapítások: A középhegységi alsó-triász kifejlődése a korábban feltételezettnél nagyobb mértékben ingadozik. Az anisusi emelet zátonylaguna-fáciesei (a Balatonfelvidékkel és a Bakonnyal ellentétben) a Középhegység K-ibb részében a ladini emeletben is folytatódnak. A karai korú Veszprémi Márga Formáció Keszthelytol a Budaihegységig követhető, és itt a tűzkőben gazdag Sashegyi Dolomit Formációval x Készült a Magyar Rétegtani Bizottság és a Magyarhoni Földtani Társulat Közép-és Északdunán túli Szervezete által rendezett veszprémi Kőzetrétegtani Szemináriumon elhangzott előadás anyagának jelentős kibővítésével. Előadta: 1978. IX. 13-án. Kézirat lezárva: 1980. V. 15, beérkezett: 1980. VEI. 19-én. 5