Biológia 1978/1. [antikvár]

Biológia, 26, 1978, 323.ADALÉKOK AZ EVOLÚCIÓELMÉLET TOVÁBBFEJLESZTÉSÉHEZ*ÚJHELYI MÁRIA Semmelweis Orvostudományi Egyetem MarxizmusLeninizmus Intézete,BudapestBeérkezett: 1978. február 10.Kulcsszavak: evoHció, mutáció, szelekció, környezet, komplexitásBevezetésAz utóbbi években a biológia különböző kutatási területein számos olyan eredmény született, amely közvetve vagy közvetlenül kapcsolatba hozható az élővilág fejlődéséről alkotott képpel. Megemlíthetők többek között az örökítő anyag struktúrájára vonatkozó újabb adatok, a mutációs mechanizmusok feltárására irányuló kutatások, vagy más oldalról kiindulva a rokonsági és csoportszelekció mechanizmusainak vizsgálata. Üj technikai eljárások alkalmazásával pontosítható a kronológia vagy a fajok leszármazási rendje stb.Egyes vélemények szerint, annak ellenére, hogy a molekuláris biológiai kutatások eddigi eredményei hozzájárultak a leszármazási elmélet újabb oldalról történő alátámasztásához azzal, hogy feltárták a legkülönbözőbb élő formákat alkotó alapanyag" azonosságát az élővilágban, az organikus világ fejlődésének elméletére semmilyen hatást nem gyakoroltak [pl. 26].Ez a megállapítás arra céloz, hogy az a szemléleti keret, mely a tények rendezésének, értelmezésének alapját képezi, Darwin óta szinte semmit nem változott, azaz lényegében az a jellemzés tekinthető általánosnak ma is, miszerint a véletlenül megjelenő (mutációk által előidézett) variációk közötti természetes szelekció a fejlődés fő hajtóereje, amely megszabja annak irányát.Ügy tűnik azonban, hogy a fenti megállapítás némi módosításra szorul. Azt kellene inkább mondani, hogy a felhalmozódó eredmények kezdik szétfeszíteni az adott szemléleti keretet. Ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a különböző kutatási területeken feltárt tények esetenként ellentmondanak egymásnak, vagy legalábbis nehezen egyeztethetők össze egymással, ami abból adódik, hogy e szemléletmód alapján értelmezzük őket. Lehetőség lenne és szükség lenne bizonyos kategóriák újragondolására, használatuk egyértelműbbé, pontosabbá tételére. Elsősorban az evolúció két alaptényezőjének a mutációnak és a szelekciónak értelmezéséről, s ezek egymáshoz való viszonyáról van szó, arról, hogy mennyiben lehet a mutációkat az evolúció puszta alapanyagának", míg a szelekciót irányt adó" tényezőnek tekinteni.A fejlődést, más változásokkal szemben, legáltalánosabban úgy szoktuk meghatározni, mint valamely iránnyal bíró folyamatot. Igy a fejlődés krité-* A BIOLÓGIA szerkesztősége a cikket vitaindítónak is szánja. Várjuk a problémakörrel kapcsolatos hozzászólásokat.