Búvár 1935. november [antikvár]

Részlet: Gép-e a szervezet? René Descartes, a nagy francia filozófus mondta ki a 17. század derekán azt a gonolatot, amely az élettudományok területén napjainkig megtartotta hatalmát. Ezt a gondolatot a béte machine: az állat-gép szó fejezte ki. Ugyanúgy, mint ahogyan egy kerekekből és súlyokból összetett óra a természet törvényeit követi, ugyanúgy viselkedik Descartes szerint az állati test is, ha gépnek tekintjük, amely csontokból, idegekből, izmokból, erekből, vérből és bőrből van összetéve. Ugyanazon mozgásokat végezné, ha lélek nem is lakozik benne. Descartes ugyan határt szabott az élet ilyetén mechanikus szemléletének, még pedig az ember esetében, amely nem puszta gép, mint az állatok, hanem szabad, a természet törvényszerűségének alá nem vetett akarattal bír. Ezt a határvonalat a felvilágosulás kora lépte át. Diderot, d'Holbach, d'Alembert kortársa, chevalier Julien de La Mettrie volt az, aki 1748-ban Descartes állatgépe mellé odaállította a home machine-t, az ember-gépet. La Mettrie könyve roppant felűtnést keltett; a sok, vele szembeszálló vitairat közül a legérdekesebb egy 1752-ben Londonban megjelent füzet, amely «Man more than a machine» címen élesen szembehelyezkedett La Mettrie «gonosz és visszataszító tanulmányával». E füzet szerzője állítólag nem volt más, mint maga La Mettrie, s ha igaz ez az állítás, akkor a lovag az emberi szellem történetében példátlanul álló szuverén öniróniának és az emberi tudás magamegcsúfolásának példáját szolgáltatta.