kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

Benedek György - Élet és Tudomány 1948. (fél évfolyam) [antikvár]
 
Részlet:"Kapunk-e 13-szor fizetést?A két világháború közti időszakban nemzetközi összejöveteleknek, tanácskozásoknak sokat vitatott problémája volt b naptárreform. Ipari és kereskedelmi érdekeltségek, . a nemzetközi Csillagászati Unió, a földrajzi társaságok kongresszusai, egyházi konferenciák állandóan foglalkoztak a kérdéssel és különböző javaslatokat terjesztettek a Szentszékhez és a Népszövetséghez a naptárreform s a húsvét rögzítése érdekében. A Szentszék már 1924-ben kijelentette, hogy a...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2880 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet:"Kapunk-e 13-szor fizetést?A két világháború közti időszakban nemzetközi összejöveteleknek, tanácskozásoknak sokat vitatott problémája volt b naptárreform. Ipari és kereskedelmi érdekeltségek, . a nemzetközi Csillagászati Unió, a földrajzi társaságok kongresszusai, egyházi konferenciák állandóan foglalkoztak a kérdéssel és különböző javaslatokat terjesztettek a Szentszékhez és a Népszövetséghez a naptárreform s a húsvét rögzítése érdekében. A Szentszék már 1924-ben kijelentette, hogy a húsvét rögzítésének nincs dogmatikus akadálya, minthogy azonban az Egyháznak négy és félszázados hagyományáról van szó, előzetesen egyetemes zsinatnak kell az ügyben véleményt nyilvánítania. A Népszövetség forgalmi és technikai bizottsága 1923-ban albizottságot (Comité spécial d'étude de la reformé du Calendrier) küldött ki a kérdés tanulmányozására. A bizottság a Népszövetség tagállamainak kormányát, a gazdasági, tudományos és egyházi érdekeltségeket felszólította a reform ügyében való állásfoglalásra és javaslatok tételére. 1924-től 1926-ig három ülést tartott 8 végül részletes jelentést terjesztett a Népszövetséghez. Nem kell különösebben hangsúlyoznunk, hogy ennek a szervezetnek gyermekbetegségei ekkoriban már oly krónikussá váltak, hogy a reform ügyét is elaltatták. Ez azonban nem változtat a tényen, hogy a naptár gyökeres átalakítása a mindennapi élet egyik legfontosabb problémája most is és remélni lehet, hogy újból szőnyegre kerül, amint a nemzetközi kapcsolatok normalizálódnak.Mi teszi a reform ügyét annyira sürgetővé és aktuálissá? Hogy ezt mérlegelhessük, elsőben tisztában kell lennünk a naptár rendeltetésével. A naptárnak az a feladata, hogy a polgári élet céljaira az időt módszeresen megállapított szakaszokba ossza és előre kijelölje a munka-, pihenő- és ünnepnapokat. Feladatának tehát csak úgy felelhet meg, ha a gazdasági élet igényeivel, követelményeivel teljes összhangban van. A reform szükségességét csupán az az egy tény igazolja, hogy mai naptárunk 1582-ben született még, azóta a gazdasági élet segéd--SZ0R 9 FIZETÉST ieszközei, a termelési módszerek, á technikai s kereskedelmi berendezések olyan óriási mértékben fejlődtek, hogy a négy és félszázados naptár használata állandóan komoly zökkenőket okoz; Térbeliíeg s hatás-körbelileg az egész világra terjeszkedett ki az élet, időbelileg pedig távoli kontinensek váltak szomszédokká.A naptár csillagászati elemekből alakult ki. Az ókor legtöbb népénél az a felismerés vetette meg a naptár alapját, hogy a Hold változatos alakjait (fázisok) 29 % nap alatt ölti fel. Ázsia sok népe tehát 29 és 30 napos holdhónapokkal mérte az időt, a r2 holdhóból álló év volt a holdév (lunáris év), amely 354 napból áll. E naptár súlyos hibája volt, hogy az évszakok 33 év alatt végigvándoroltak rajta.A Nilus folyami kultúrájának népe vette először észre, hogy a növényvilág élete, vagyis az évszakok ciklusa a Napnak az egyenlítőn való átlépéséhez, tehát a tavaszi és őszi napéjegyenlőséghez igazodik. A tavaszponton két átmenet közti időszakasz a napén (trópikus év), amely pontosan 365-2422 nap (365 31/126). Amely nép ehhez igazodott, pontosan tudta, mikor kell a mezőgazdasági munkálatokat elvégezni s nagy fölénybe került a holdévet használó szomszéd népek fölött. Ezért állami titokként kezelték a naptárkészítés szabályait.A rómalak naptára, mint a lunáris naptár, 29 és 30 napos hónapokból állott, de a 354 naphoz egy napot hozzácsaptak, mert babonás hitük szerint a páratlan szám szerencsét hoz. A lunáris és szoláris év közt fennmaradt 10 napnyi és némi töredéknyi különbséget úgy egyenlítették ki, hogy minden két évben február 23 és 24 közé szökőhónapot iktattak. A beiktatás a főpapnak (Pontifex) fenntartott jog volt, ez azután számtalan visszaélésre vezetett. A főpap aszerint, hogy a konzul hivatali évét meg akarta hosszabbítani, vagy nem, beiktatta, vagy mellőzte a szökőhónapot. Julius Caesar idejében már három hónappal tért el a naptár a tavaszi napéjegyenlőségtől.Julius Caesar Sosigenes egyiptomi csillagásszal készített szabályozása a trópikus"I!ktf(I6t

Termékadatok

Cím: Élet és Tudomány 1948. (fél évfolyam) [antikvár]
Szerző: Benedek György , Dr. Forrai László , Dr. Vécsey Zoltán Dr. Walger János
Kiadó: Athenaeum Kiadó
Kötés: Félvászon
Méret: 150 mm x 220 mm
Benedek György művei
Dr. Forrai László művei
Dr. Vécsey Zoltán művei
Dr. Walger János művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet