Élet és Tudomány 1954. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

, TUDOMÁNY 19(4. JÚNIUS 80. A TAB8APALOM- ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULAT HETILAPJA /" A A TARTALOMBÓL: As öregedis — A paraquay-i jezsuita állam — Kalocsai hímzés — Házunk tája Szíria — Nappalok is éjszakák a Naprendszer bolygóin — Variodia — Akvarisztika Kísérletezzünk és gondolkozzunk \_____? AZ ÖREGEDÉS A z öregedés »problémája a tudomány számára még rná dis (megoldatlan. A 'kiutatd ** feladata, hogy tanulmányozza, megismerje s befolyásolja az öregedés biológiai törvényszerűségeit. Az emberi fa) döntő alakítója a munka. Ez biztosít kivételes helyzetet az ember számára. Ez befolyásolja életfolyamataik legjelentősebben. Az ember életkora (Ugyanis a történelmi fejlődés folyamán a termelési viszonyok, az élet- és munkakörülmények függvénye. A társadalom fejlődésével megnövekiedeitt az emberek átlagos éleükará ié. Négyezer évvel ezelőtt csak irránden tizedik ember érte el a 68. életévét, A XX. század' elején ellenben minden 100 gyermek közül 53, tehát több mint ötszörannyi' érte meg ezt a kort. A korszerű betegségmegelőző eljárások térhódításával ínég szembetűnőbben szaporodik az öregebb emberek száma. Amiként a népesség szaporodásáért a osecsemő- és gyermekhalandóság ellen küzdenünk kell, oly határozottan kell küzdenünk a korai öregedés ellen is. Az emberi kor eszményi' határát általában 150 évben föltételezik, és így imég igen sokat lehet tenni az emberi élét meghosszabbítása érdekében. Az öregedés' problémája javarészt élettani, de ez szoros összefüggésben érvényesül a gazdasági, politikai és művelődési állapotokkal. Meg kell keresnünk, hogy a szociális tényezők hol, mikéip és mikor befolyásolják a biológiai tényezőket. A tudomány feladata' megtalálni azokat a módokat, amelyekkel az öregedés időpontját minél későbbre tolhatjuk ki. Ehhez azonban ismernünk kell azokat az élettani folyamatokat, amelyek az egész kérdés központjában állanak. Az öregedés minden élőlény egyéni fejlődésének egyik életszakasza, melynek végén, az életképesség csökkenésével a halál, az úgynevezett élettani halál következik be. Az öregedés és a halál kérdése tehát szorosan összefügg egymással és sok tekintetben egységes probléma. Az öregedés a halált megelőző életszakasz, olyain élettani folyamat, mely minden élőlénynek közös tulajdonsága. »Nem számít tudományosnak az a fiziológia, mely nem tartja a halált az élet lényeges momentumának, amely nem érti meg, hogy a lét tagadása lényegében magában az életben rejlik.« — mondta Engels. A fejlődés és pusztulás, az élet és a halál sakkal bensőségesebb kapcsolatban vannak egymással, semmint gondolnánk. Bármilyen ellentmondásnak hangzik is, minden fejlődés csak bizonyos mennyiségű élő állomány megsemmisülése útján lehetséges. A pusztulás és az építés együtt eredményezik a fejlődést. Az ellentétek harcában születik meg a fejlődés és az ellentétek teljes kiegyenlítődése vezet az élet megszűnéséhez. Mi .«* öregedé» f Az öregedés olyan folyamat, melyiben az élő szervezet és az élettelen környezet között az ellentét fokozatosan elmosódik azáltal, hogy az élő szervezet anyagában mind több és több élettelen ásványi só halmozódik fel. 803