Élet és Tudomány 1955-1957. (vegyes számok) (24 db) [antikvár]

KÉRDEZZ-FELELEK Jlalcveczky Gyulii érd-parkvárosi olvasónk 11 rviuiiiiaratlt ruvásírásos cmlé-ki'iiik iránt frdcklödik : Hámori Antónia, a Nyelvtudományi Intézet tudományos munkatársa válaszol : A rovásírás a honfoglaló magyarság íiúsa volt. Ez a kereszténység felvétele, a latinbettís írás elterjedóso után hát-li>bo szorult, csíik a földraj/ilag ós szer-vezotileg elkülönülve élő székelyek használlak még évszázadokon keresztül. A széki iy rovásírás legtöbb betűje türk orodetű, néhány jele pedig a görög álnjcéböl származik. Rovásírásos emló-lu'ijilc a XV-XVI-XVII. századból valók. Ezt az írást a székelyek &ba rótták, jobbról balra lialadvit. Az egyes szavak elválasztására pontokat használtak. A magyar rovásírás betűírás volt, azonban a magánhangzókat — kivéve a szóvégieket — nem mindig jelölték. A betűket térnyerés kedvéért gyakran összekötötték egyrnással. Kis- és nagybetűket a rovás-irásbaa nem különböztettek meg. A rováfiírásos emlékek megfejtése elég nehéz és sokszor nem egyértelmű amiatt, hogy a magánhangzókat nem jelölték és a betűket gyafaan összekötötték. A ránk maradt rovásírásos emlékek ugyan rövid szövegek (feliratok), de hiteles, korabeli forrásokból tudjuk, hogy ezt az írást a Rzékelyek elsősorban levelezésre használták. így nincs okunk annak feltételezésére, hogy a rovásírás alkalmatlan lett volna hosszabb szövegek leírására. Rosport JáBos kunmadarari olvasunk kérdezi: Mi idézi elő a bőlyaghnnitot, és ml a gyógymódja ? Babies Antal urológus protessEor váls-szol: A hólyaghimitot mindig baktériumok idézik elő. Ezek lehetnek közönséges gennykeltő baktériumok, de lehetnek gümőbacilusok is. Ez a megkülönböztetés nagyon lényeges, mert a közönséges gcnnykoltők által okozott hólyaghurut csupán a hólyag és esetleg a vese megbetegedését jelentheti. A gümős hólyaghurut esetében mindig beteg valamelyik vese is. A gümős hólyaghurutban szenvedő beteg éjjel-nappal gyakran vizel, a vizelés fájdalmas, s — különösen utolsó cseppjei — véresek. Minden hólyaghurut gyógj'ítható. Amíg azonban a hólyaghurut természetét nem ismerjük, hiába volna gyógyszert, diétát, vagy bármiféle életformát ajánlani. Ha ugyanis a hólyaghurut gümős eredetű, akkor a gyógyítás műtéttel és utána megfelelő gyógyszerekkel történik. Nem gümős eredetű hólyaghnrutot lehet gyógyszerrel, diétával stb. gyógyítani, de ismerni keU a hurutot előidéző baktérixunoloit, mert az adandó gyógyszert ennek megfelelően kell megválasztani. Még az is lehetséges, hogy a hólyaghurut mögött daganat, hólyagkö, vagy prosztatatúltengés, vagy más betegség húzódik, s a hólyaghurut mindaddig nem befolyásolható, amíg az alapbetegséget meg nem szűntettük. Mindezekből következik, h^y a beteg első feladata megvizsgáltatni magát urológus szakorvossal. fi^ Katalin k«c8k«métí olras^ak kérdezi: Lehet-é a hortenziát kiültetni a szabadba 1 Natter-Md Miksa válaszol: A hortenziák Mültetése a szabadföldbe nemcsak lehetséges, de kívánatos is, mert a szabadföldben egy-két éven át nevelt hortenzia, lia újból cserépbe ültetjük, kiadósabban virágzik és edzettebb is lesz. Állandóan is nevelhetjük a szabadban, inkább félámyékos, mint napos helyen. Télre nem kell felszedni, és áág a tövelret egy-két arasznyi magasában lombbal betakarni. ¦ CÍMKÉPCKKi 4s ÖUhatéveu gyermtk bonyolult vár épttémét tümi hi ataga mié eélúl „Játék és nevelés" cimű cikkünkhöz (Rédner Márta felvétele) r; (, ősíerlcesztö: Csűrös Zoltán. Felelős szerkesztő: Kocsis Ferenc. A szericesztő bizottsáe tasjal: Ákos Károly ».iraszty Árpád, Herczeg Tibor, Jantsky Béla, Máthé Inire, Öveaes jSsef. Hajnai MIMÓs. TangI Harald, Zalka András. A kiadásért íelelT lapkiadó vIltatat&MtóS 9-11. Teu 221-285. TenieszUk: BudS^ a v'rnvMi^í «"m «''w®? 'Í.í^'y' l>írtapterjesztéssel foglalkozó postahivatalok. Uuílzetés: »"f»Pesten a kerületi postahivataloknál, ividéken: a postahivataloknál ^^___^ «?zbesitCknél. Előfizetési dlj; havi 3.- Ft. Kéziratokat nem SrzOnlt meg__^ 1«124 - Egyetemi Nyomda mélj-nyomása, Budapest. Fv.: Janka Gyula. Megjelent 170 400 példány