Élet és tudomány 1956. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

teljesíteni. Egy ember kézi erővel naponta mindössze pár kiló gabonát bírt megőrölni, a szélmalom napi teljesítménye viszont már 5 mázsa volt (egy mai korszerű malom átlagosan 60 vagont is megőröl). a vízerő széleskörű használata is nehézségekbe ütközött. Nem lehetett tetszés szerint növelni; időnként osődöt mondott; ezenkívül helyi jellegű volt, s a külszíni terepviszonyoktól függött. Még ma is, amikor hatalmas vízerőmüvek útján hasznosítható, a közvetlen mechanikai energia-szolgáltatásban gyakorlatilag úgyszólván nincs jelentősége. A gőzgép és m szén borszaka Az első ipari forradalom kezdetét új gépek feltalálása és a régiek tökéletesítése jelzi. Minthogy az akkor legfejlettebb ipari országnak, Angliának a textilipar volt a legfontosabb iparága, az első ipari forradalom nyitánya a textilipar gépesítése, a fonógépnek, majd a mechanikai szövőszéknek a feltalálása volt. Hargreave fonógépének fejlődésére jellemző, hogy míg eleinte egy gépkezelő csak nyolc, később — nemsokára — már nyolcvan vagy még ennél is több orsót tudott kezelni. A szövőgépek rohamos elterjedését a következő számok mutatják. Angliában a gépi erővel hajtott szövőszékekszáma 1813-ban 2400, 1820-ban 12 150 volt. A tökéletesített szövőszék megjelenése után 1829-ig ez a szám 45 550-re, 1833-ig 85 000-re emelkedett. A gépek alkalmazásához azonban elegendő és állandó hajtóerőre volt szükség : erről kezdetben a gőzgép elődje, az angliai comwalli bányákban a XVIII. század első évtizedeiben már általánosan használt tűz-gép, majd a század utolsó harmadában feltalált gőzgép gondoskodott. Az ember már a lovak munkába állításával is jelentős erőt mozgósított, a gőzgéppel azonban valóságos titánokat hajtott igájába. Egy gépi-lóerő több mint 12 ember munkájával volt egyenlő. Persze az ember nem képes 24 óráig egyhuzamban dolgozni, ezért egy 100 LE-s gép munkateljesítménye (három nyolcórás műszakot véve alapul) 3600 ember munkájának felel meg. A gőzgép mellett e korszak másik fontos vívmánya: a vasérc olvasztásához az addig használatos faszén helyett szenet kezdtek használni. A gőzgép hasznosításával kifejlődik a gőzhajózás, megszületik a vasút, s a fokozódó gépszükségletet a gépgyártás, a gépek gépi termelése elégíti ki. A gépek gyártásához nagy mennyiségű vasra és acélra volt szükség; felvirágzott a kohászat és a szénbányászat is, mivel a gőzgépeknek és a kohászatnak is immár a szén a legfontosabb üzemanyaga. A fejlődésnek egyik döntő, ha ugyan nem a legdöntőbb tényezője az energia-ellátás forradalmasodása. A gőzgép megszabadította az ipart a természetes energiaforrásokhoz való kötöttségtől. Szenet és vizet fogyasztott, s olyan hajtóerőt termelt, amely az ember ellenőrzése alatt áll. Az előző korszak legfőbb üzem- és nyersanyaga a fa volt. Túlnyomórészt fábólkészí-tették az ipari gépeket, faszén segítségével olvasztották ki a vasat, jórészt fából építették a házakat, a hidakat és a hajókat. Szinte előre látni lehetett az időt, amikorra •4*