Élet és Tudomány 1958. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

KÉRDEZZ — FELELEK Rrupa Sándor budapesti olvasónk kérdezi ! A légkör felső részében több ezer fokos hőmérsékieta rétegek is Tannak. Hogyan lesz lehetséges, hogy a tervezett űrhajók utasai ezeken a rétegeken épségben liatolhatnak majd keresztüli Dr. Aujeszky László, a Meteorológiai Intézet osztályvezetője válaszol: A légkör nagyon meleg része, az úgynevezett termoazféra kereken száz Idlo-inéter magasságban kezdődik, és a legmelegebb rétegei 200 —300 kilométer köi-üli magasságban vannak. Ezek a rétegek már rendldvül erő.sen felritkult levegőből állnak, olyan ritka levegőből, amilyent idelent a Földön csak a legjobb légszivattyúkkal lehet előállítani. Az ilyen ritka levegőnek a hódtadó képessége nagyon c,sekély. A Föld elhagyására alkalmas űrhajók ellenben .sok száz tonna tömegű testek. Ezeknek a belseje ilyen ritka levegőben osak nagyon lassan melegedik fel, még akkor is, ha a levegő rend-kiv^ meleg. Ezt egy mindennapi példával tehetjük még érthetőbbé. Ha nyáron egy erősen behűtött palackot kiteszünk a meleg levegőre, a paJackban levő folyadék még bizonyos ideig hideg marad, mert a levegő túl ritka anyag ahhoz, hogy a palack egész tömegét gyorsan átmelegítse. Ha azonban a palackot ugyanolyan hőfokú sűrűbb közegbe tesszük (pl. meleg vízzel telt vödörbe), akkor a p^k tartalma igen gyorsan fölmelegszik. Ahhoz, hogy az űrhajó belseje vesze-dehnesen fölmelegedjék, több órányi időt kellene az ezer foknál melegebb légrétegekben eltöltenie. Az űrliajó ellenben olyan nagy sebességgel fog mozogni. hogy legfeljebb 10 — 15 n\ásodperc uU.; áthatol a légkör m^yon meleg rétegé í Egyébként az útnak induló ^ külső fala már a termoszfém retegemejc eieresse eioii erősen fel foJ melegedni, mert az alsó, sűrű légtömegek ben a gyors mozgáa nagy súrlódási mek gedést okoz. Ezért az az érdekes helyzet áü e/ő, hogy az űrhajó fala nem a légkör fehi meleg rétegeiben fog nagyon fölmelegedni hanem már előbb, az alsó éa sokkal hidegé^ légtömegekben. De ez a melegedés is csak az űrhajó külső falára fog szorítkozni Éppen ezért az űrhajó utaskabinj&t etfig hőszigetelés.sel kell majd ellátni, éppoi úgy, mint a nagy .sebességű repülőgép«, ken. Érdekes még megemlíteni, hogy a termoszféra ritka levegőjének a melegítő kéTOSsége még az űrhajóknál sokkal kisebb testeken is nehezen érvényesüL így Séldául a mesters^ea holdak fölmelege. ése is meglehetősen csekély. A mesterséges holdak nemcsak felszállásuk köz-ben hatolnak át a légkör nagyon meleg rétegein. Keringésük folyamán is belejutnak a termoszférába; mert pályájuk kÜlönbOziö részei nagyon különl^ző magasságban faszenek. A m^odik mesterséges bold pékiául a felbocsátása utáni napúkban a Föld minden egyes megkerülése alkalmával 1700 kil«méter magasságig emelkedett föl, és 240 km magas-ségig szállt le. Egy keringése nagyjából másfél óréág tart. Tehát a másodSs mesterséges hold minden másfél órában egyszer leboesátkozott a termosrfé» rendkívül meleg levegőjébe, és néhány percen át ott folytatta an útját. De ez az idő nem olewjidő ahhoz, hogy a mest«^ séges hold belsejébe nagyobb mértékű melegedés liatoljon be. CÍMKÉPCNK, JVommM UM»t emaUd KimáomiMmm „Törökortzág" oimű cikkünkhöB Főszerkesztő: Csűri Zoltto. Felelős szerkesztő: Kocsis Ferenc. -V szerkesztő bizottság tadal: Akos Károly, Han szty Árpád, Jantsky Béla, Kulin György, Makkai László, Malán MlhUy. Mihalik Sándor, öveges Józset, S. Szabó Ferenc, Tangl Haral^ Tarján Rezső, Tasuádi Kubacika András, Vécsey Zoltán, Zách Alfréd. Kiadja: a Gondolat Könvv-, Lapkiadó és Terjeszt«, Vállalat, Budapest, VIII Bródy Sándor utca 16. Felelős kiadó: a Gondolat Kiadó igazgatója. Szerkesztőség: Budapest, VI Révay u. 16. Telefon: 314—715, 315—198. Terjesztik!; Budapesten a Posta Központi Hirlap Iroda, vidéken a helyi hírlapterjesztéssel fof^alkozó: postahivatalok. Külföldön terjeszU a „Kultúra" Könvv és Hirlap Külkereskedelmi Vállalat, Budapest, VI., Népköztársaság útja 21. és külföldi képviseletei. Kéziratokat nem őrzünk meg. 5328 — Egyetemi Nyomda mélynyomása, Budapest. F.v.: Janka Gyula. Megjelent 160 000 példány