kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

Almár Iván - Élet és Tudomány 1958. (nem teljes évfolyam) [antikvár]
 
^Sárki-lény és meleghullám februárban Február 11-én 2 óra 50 perctől 4 óra 35-ig sarki-fény ragyogott hazánk felett az északi égbolton. Csaknem az egész országban látták. Sajnos, egyes helyeken, így a fővárosban is sűrű ködtakaró akadályozta, hogy akik a hajnali órákban fenn voltak, gyönyörködhessenek e ritka természeti tüneményben. A Szabadsághegyen azonban már látták. A sarki-fény 50—60 fok magasságban jelentkezett a látóhatár felett és 70— 80 fok szélességben tündökölt. Valószínű...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1880 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
^Sárki-lény és meleghullám februárban Február 11-én 2 óra 50 perctől 4 óra 35-ig sarki-fény ragyogott hazánk felett az északi égbolton. Csaknem az egész országban látták. Sajnos, egyes helyeken, így a fővárosban is sűrű ködtakaró akadályozta, hogy akik a hajnali órákban fenn voltak, gyönyörködhessenek e ritka természeti tüneményben. A Szabadsághegyen azonban már látták. A sarki-fény 50—60 fok magasságban jelentkezett a látóhatár felett és 70— 80 fok szélességben tündökölt. Valószínű magassága 100—150 km-en volt. Először halványvörösen izzott, majd 3 óra 20-tól 3 óra 55-ig igen erősen, utána fokozatosan gyengült és eltűnt. Megjelenési formája az úgynevezett „drapéria" volt, ugyanis imbolygott a fénye és ez kelti a drapéria jelleget. Közben két sugár (kéve) kilövellést is láttak. Egyébként ez a leggyakoribb előfordulási formája. Az ország legkülönbözőbb helyein látták, így Monor, Mezőhegyes, Keszthely, Párád, Tatabánya, Budai-hegyek stb. Az utóbbi évtizedekben legerősebb feltűnését 1938. január 25-én, majd 1940. március 24-én jegyezték fel. Ezt nem közelítette meg a mostani, de hasonló volt hozzájuk. 1526 óta a mostanival 93 esetben jegyeztek fel sarki-fényt hazánkban. Ebből láthatjuk, hogy milyen ritka természeti tünemény. Utoljára igen gyengén 1957. január 12-én, tehát egy esztendővel ezelőtt, tűnt fel, de akkor csak a Mátiúban levők láthatták. Bizonyos időszakokban gyakrabban tűnik fel, máskor viszont évtizedek múlnak el anélkül, hogy egyáltalán megjelenjen a mi földrajzi szélességünk alatt. Gyakrabban tűnt lel 1869 és 72 között, 1920 és 27 közöt t , 1938 és 42 között és 1947- tői napjainkig. A sarki-fény feltűnése akkor gyakoribb. ha erős a naptevékenység. Az utóbbi kétszáz év legerősebb naptevékenysége éppen most van és ezért a szakemberek mintegy előre várták már megjelenését. Ugyancsak igen erős mágneses zavarokat észleltek ezekben a napokban. A sarki-fény feltűnésének pontos fizikai ismereteivel rendelkezünk már. Mégis egyesek babonás jóslatokat fűznek hozzá és háborús hiedelem tölti el őket, de voltak olyanok is, akik a feltűnéssel kapcsolatban atombomba robbanásának fényét vélték látni. * Az idei télen nem a hideghullámokról, hanem éppen ellenkezőlég, meleghullámokról tesznek említést a tudósítások. Valóban, e télen már. harmadszor fordul elő, hogy minden átmenet nélkül a télies időt szokatlan envheség, „tavasz a télben" váltja fel. Az első meleghullám december 8— 15-ig tartott és 14-én tetőzött. A második január 7—20-ig tartott és ismét 14-én érte el csúcspontját. A harmadik február 4-én vette kezdetét. Az első délkeletről érkezett, a második és harmatlik délnyugatról. Mindkettő az Azori-szigetek és környékéről származó rendkívül meleg szubtrópusi levegővel árasztott el bennünket. A hőmérséklet minden alkalommal 10—J5°-ig, sőt. afölé emelkedett és ezekben az időszakokban az éjszakák fagymentesek voltak. Ilyen hőmérsékleti eloszlás március végén és április elején szokásos. A rendkívüli időjárásnak közvetlen oka, hogy az ilyenkor szokásos zónális (nyugat keleti) áramlást meridionális, délről északra tartó áramlás váltotta fel és maradt túlsokáig uralmon. Ennek oka viszont a rendkívüli naptevékenységben keresendő. Knnek különben fényes bizonyítéka: a február ll-i sarki-fény feltűnése is. CÍMKÉPÜNK: A Santa Costanaa, ókeresztény centrális épület (IV. sxásad). a Konstantin csássári család mauzóleuma, később templom „Az ókoreszténység művészete" című cikkünkhöz Főszerkesztő: Csűrös Zoltán. Felelős szerkesztő: Kocsis Ferenc. a szerkesztő bizottság tagjai: Ákos Károly, Harasztv Árpád, Jantsky Béla, Kulin György, Makkai László, Malán Mihály, Mihalik Sándor, öveges Józser, S. Szabó Ferenc, Tangl Harald, Tarján Rezső, Tasnádi Kubacska András, Vécsey Zoltán, Zách Alfréd. Kiadia: a Gondolat Könyv-, Lrpkiadó és Terjesztő Vállalat, Budapest, VIIL, Bródv Sándor utca 16. Felelős kiadó: a Gondolat Kiadó igazgatója. Szerkesztőség: Budapest,"VI., Révay u. 10. Telefon: 314—715, 315—198. Terjesztik: Budapesten a Posta Központi Hírlap Iroda, vidéken a helvi hírlapterjesztéssel foglalkozo postahivatalok. Külföldön terjeszti a „Kultúra" Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat, Budapest, VI., Népköztársaság útja 21. és külföldi képviseletei. Kéziratokat nem őrzünk meg. 5558 — Egyetemi Nyomda mélynyomása, Budapest. F.v.: Janka Gyula. Megjelent 160 000 példány

Termékadatok

Cím: Élet és Tudomány 1958. (nem teljes évfolyam) [antikvár]
Szerző: Almár Iván , Dr. Vermes Miklósné , Gaál László , Halász Zoltán , Lyka Károly Tóth Imre
Kiadó: Gondolat Könyv-
Kötés: Könyvkötői kötés
Méret: 150 mm x 220 mm
Dr. Vermes Miklósné művei
Gaál László művei
Lyka Károly művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet