Bővebb ismertető
iV
KÉRDEZZ — FELELEK
Oláh IstTánné budapesti olvasónk kérdezi : Honnan származnak a lakodalmi szokások ?
Szendrey Ákos, az Országos Néprajzi Múzenm h. főigazgatója válaszol:
A lakodalom szertartásos rendje tele van régi hagyományok és varázsló eljárások maradványaival.
E varázsló eljárásoknak a régi liit s/.erint az volt a oéljult, feladatuk, liogy az ismeretlen ártó hatalmak, gonosz szellemek, majd pedig az • irigy ellenségek rontásaitól megvéd jék az ifjú párt. A lakodalmat fontos átmeneti állapotnak tartották, ezért igyekeztek minden módon védeni a fiatalokat. De volt e varázsló eljárásoknak más feladatuk is : a fiatalok boldog jövendőjét akarták biztosítani.
A rozTnaringvűk mint örökzöld nö-vénjmek nagy szerepe volt az antik világ kultikus szertartásaiban és a régi gyógyászatban. Délről került fel északra. Eredeti értelme és rendeltetése az lehetett, hogy erős illatával távoltartsa a gonoszokat, rontó szellemeket, s ezzel ártalmaitól is megvédje az ifjú párt. Idővel aztán a rozmaringkoszorú a fiatal menyasszony dísze és jelvénye lett. Az alma általában szerelmi szimbólumként szerepel a szokásokban. A pohár víz felrúgása különböző változatokban járja. Alapjában analógiás vá-i-ázslat volt : amilyen könnyen kiömlik a vtz, olyan könnyű legyen majd a fiatal asszony szülése. A pohár össze-törésének szerencsevarázsló Jelentése volt : minél több darabba törjön, hogy a fiatal párt w minél több szerencse kísérje életútján. Az is régi szokás, hogy a lákodalom egész ideje alatt nagy 'zajt csapnak. Az ősi hit szerint a 'zajjal is a gonosz szellemeket igyekeztek el-
űzni. Eléggé elterjedt .szokás volt az is, hogy a templomból kijövet nem ugyanazon az úton mentek vissza, mint amelyen jöttek. Ma ezt sokszor azzal magyarázzák, hogy „megmutatják az egész falunak a menyasszonyt". Csakhogy énnek is megvolt az ősi alapja, magyarázata. Azoknak a gonosz, árt» hatalmaknak a félrevezetését célozta, akik a fiatal páiTa várakoztak az úton.
Minthogy a sok-sok ősi hagyományt őrző lakodalmi szokásokat nem ismerjük a magulí teljességében és országos elterjedésükben, változataikban, nagyon üdvös lenne, ha minden faluban leírnák, lejegyeznék őket, s eljuttatnák a tudományos néprajzi intézményeknek.
Danizs László budapesti olrastfnk kérdezi: Melyik áU^mnak van kutatóáUo-mása jelínleg a D.'li-sarkon 1 Dr. Vécsey Zoltán váliszol:
1958 folyamán, a Nemzetközi Geofizikai Év keretében, az Antarktisz világában — a kontinensen és a hozzá tartozó szigeteken — 13 nemzet 57 állomása működött. A legtöbb állomása — mégpedig 15 — Nagy-Britanniának van, Argentínának és az Amerikai Egyesült Államoknak 8—^8, a Szovjetimiónak pedig 6 állomása van. Az állomások közül egy: az amerikaiak Scott^—^Amundsen-állomása 1957 márciusa óta magán a Déli-sarkon míiködüí:. A kontinens belsejében öt szovjet, két amerikai, egy francia és egy angol állomás van. A francia állomást a déli mágneses sarkon létesítették. A Szovjetunió legújabban a Bunger-oázison 1956-ban létesített állomást átadta a lengj^'el sarldiutatók-nak. így a lengyel sai-ki kutatás, amely eddig Grönland szigetén ért el szép eredményeket, első ízben jelentkezik az Antarktiszon.
XIV. ÉVF. 4. SZAM
TUDOHANY
1959. JANUÁR SS.
A TUDOMÁNYOS I.SMKUETTKUJESZTŐ 'I'ÁKSULAT HETILAPJA
A TARTALOMBÓL:
t
Túl a szökési sebességen — A hibridhuhorica és hibridgyáraink — Az elektronika a méréstechnikában — A kőfaragás csodái Indiában — Az elveszett és megtalált reflex — A szürke hályog — A villamos sínek — A tudomány világa
TÜL A SZÖKÉSI SEBESSÉGEN
. a percenként érkező távirati jelentések özönéből, még a kapott eredmények rtékelése és közzététele előtt megkíséreljük felmérni az űrrakéta útjának
„A Szovjetunióban Január 2-án űrrakétfit 15Uek Irl a Hold irányába. A többlépesSs Orrakita a program szerint kijutott röppAlyáJára. ElSzetes adatok szerint a rakéta utolsó lépesSJe elérte a szükséges második kozmikus sebesséflet."
Ezekkel a történelmi jelentőségű szavakkal kezdődik a TASSZ január 2-i közleménye. Azóta a szovjet űrrakéta, amelyet az egész világ'példátlan érdeklődése kísért útján, befejezte feladatát, és eltűnt szeműnk elöl a világ^ végtelen messzeségében. Felocsúdva a percenként éri hivatalos ért főbb tanultait.
Kezdjük azzal a tényezővel, amely döntő jelentőségűnek bizonyult a lakéta sorsa szempontjából és egyben új fejezetet nyitott az asztronautika történetében: a kezdősebességgel. A közlemény szűkszavúan adta tudtul, hogy a rakéta utolsó lépcsője elérte a második kozmikus sebességet, s ezzel az emberiség történelmében először sikerült műszerekkel fölszerelt tárgyat a Földtől független, hozzánk többé vissza nem térő pályára juttatni.
A kozmikus sebess^ fogalmával érdemes kissé közelebbről megismerkednünk. Általában olyan kritüius sebességértékek ezek, amelyeken a világöiben elindított test pályája hirtelen, ugrásszerűen megváltozik. Az 1. kozmikus sebesség már régi ismerősünk, mert a szputnyikokkal kapcsolatban ,Jiörsebesség" néven gyakran emlegettük, megállapítva, hogy a vízszintesen; elindított test e sebességnél kezd körpályám mozogni. A 2. kozmikus sebességgel is megismerkedhetünk, ha követjük a következő gondolatmenetet. Mindenki tudja, hogy a feldobott kőnek vagy a függőlegesen fellőtt lövedéknek a sebessége csakhamar ntűláia csökken, és a test visszahull a földre. Mennél gyorsabban indítjuk el, a visszafordulás annál messzebb fog bekövetkezni. Ha a földről kilőtt lövedék kezdősebessége megközelíti a 11,2 kilométert másodpercenként, ez a fordulópont „csillagászati távolságokra" tolódik el. Az alábbi táblázat talán szemléletesebbé teszi, hogy a kritikus sebességhez (11,2 lim/mp) közeledve müyen roliamosan nő a lövedék által elért legnagyobb magasság; Az első oszlop azt mutatja, hogy az indítás a kritikus sebesség hányszorosával történt, a második pedig a fordulópont távolságát^mutatja a E öldtől — i öldünk sugarában mint egységben kifejezve: * ' 0,9 szökési sebesség 5,26 földsugár 0,99 50 0,999 500 0,9999 5000 a bűvös „l"-et, vagyis a kiitüius (szökési, illetve 2. kozmikus)
Végül, ha elérjük
sebességet, a rakéta a Földtől távolodva egyre lassul ugyan, de teljesen „megálhii"
99