Élet és tudomány 1960. (nem teljes évfolyam) I-II. [antikvár]

KÉRDEZZ — FELELEK TSbb olTasónk kérdezi: Miért ferde a pisai haran^torony? 0. KoTáes Kata építészmérnök Tála-szol : A pisai harangtomyot 1174-ben kezdte el érteni az olasz Bonnanus, a dóm építőmestere, földbevert cölöpökön nyugvó 18,5 m átmérőjű kÖalapzatra. Az altalaj ugyanis mocsaras, tőzeges volt, Bonnanus a hét emeletes torony építésével csak a harmadik emeletig jutott el, mert az építmény súlya alatt a talaj összenyomódott, beroskadt és eimek következtében az épület is kibillent függőleges helyzetéből. Eredménytelen kísérletek után Bonnanus nem folytatta az építkezést. Két nemzedéknyi idővel később, 1234-ben, további három emeletet építettek rá, majd ismét lemondtak befejezéséről. Végül 1350-ben készült el a harang-torony. Az épület legfelső szintje és a földszint között ma 4,5 méter a lohajlás.^ A torony süllyedése jelenleg is tart, ha csekély mértékben is. Egyes tudósok szerint a pisai torony pár évtized múltán a süllyedés következtében össze fog dőlni. Sokat vitatkoznak arról, hogy érdemes-e a tornyot még kellő időben lebontani és függőleges helyzetben ismét felépíteni. Ennek legnagyobb akadálya az idegenforgalmi érdek. Pisát ugyanis elsősorban ^lághírű ferdetomya miatt ker^k fel a turisták, holott a Dóm és egyéb nevezetességei is rendkívül szé-nek és értékesek. Hegedűs Béla markazi olTasőnk kérdezi: Igaz-e, az, hogy a nők kézírása szebb, mint a férfiaké? Rákosné Áes Klára válaszol: ífe így általánosságban semmiképpen nem állítható. De ha összehasonlítjuk a múltat a jelennel, valami igazság mégis van beime. A múltban nagyobb súlyt fektettek a kézíróara, tehát a betűk tetszetősségére is, természetesen a korabeli ízlésnek merfelelően. Ha a férfi írását összehasoimtjuk a nőével, azt mondhatjuk, hogy az utóbbiaké kecsesebb — lévén érzelmileg gazdagabbak. Összefügg ez azzal is, hogy a nökn^ i >)b árzékük van a díszlt^ez, a lakás belső csinosításához, ujjaik finomabbe^ és alkalmasabbak csecsebecsék készítésére, horgolásra stb. A nŐnek mindez „hivatása" volt. A múlt írásdivatja is kedvezett a nőknek. A vonalak sokkal cikornyásabbak voltak, mint manapság. No meg a nők annak idején kevesebbet írtak, több időt és gondot fordíthattak a betűk külalakjára. Jelenleg a leegyszerűsített formákra törekszünk. Ez jellemzi az úgynevezett zsinóríróst. Napjainkban a szépírás jelentősége csökkent, hiszen az írás technikáját nagyrészt gépek végzik. Amíg a múltban a szép kézírással rendelkező ember e készségéből akár meg is élhetett, most énnek nincs különösebb jelentősége. Annak következtében, hogy az írástechnika leegyszerűsödött, á a nők is b^apcsolódtak a termelőmunkába, egyre inkább ehoaosódik a különbség a két nem írása között. CÍMKÉpCNKí Frttneia-mmaharai tuhhu nS „Szahara" című cikkünkhöz Főszerkesztő: Csűrös Zoltán. Felelős szerkesztő: Kocsis Ferenc. A szerkesztő bizottság tagjai: Ákos Károly, Fényes Imre, Futó József, Harasztv Árpád, Haraszü István, Harsányi István, Jantsky Béla, Jánossy Andor, Kulin György, Makkal László. Malán Mihály, Mihalik Sándor, Németh Béla. öveges József. Székely Sándor, Szlameniczky István. Tangl Harald, Tarján Rezső, Tasnádi Kuhacska András, Vécsey Zoltán. Zách Alfréd. Kiadja: a Gondolat Könyv-. Lapkiadó és Terjesztő Vállalat, Budapest, VIII Bródy Sándor utca 16. Felelős kiadó: a Gondolat Kiadó igazgatója. Szerkesztőség: Budapest, VíL, Lenin körút 5. Telefon: 223-899. Terjeszti a Magyw Posta. Előfizethető a helyi, Budapesten a kerületi kézbesítő postahivataloknál és a kézbesitŐlméL Előfizetési díj 1 hónapra 4,50 Ft. Külföldön terjesztik a „Kultúra" Könyv és Hírlap Külk»es- kedelmi Vállalat (Budapest. VI., Népköztársaság útja 21.) ' Kéziratokat nem őrzünk meg. és külföldi képviseletei. 60.10070. Egyetemi Nyomda mélynyomása, Budapest. Megjelent 175 000 példányban