Bővebb ismertető
ÚJJÁSZÜLETŐ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÜNK
4
troUbusz
Nincs még egy köztekedési eszköz, amelynek olyan hányatott múltja volna, mint a trolibusznak: a megjelenése óta éUelt csaknem 50 év során hol diadalmaskodott. hol meg alá'hanyatlott. Legválságosabb éveit a közelmúltban, a hatvanas évek végén élte: tizenöt ország hatvankilenc városában szüntették meg üzemeltetését.
Mi lehet az oka a trolibusz sikerekkel és vereségekkel vegyes sorsának? A legnagyobb része ebben bizonyára végletes tulajdonságainak, kiemelkedő erényeinek és nem kis gyengéinek van. Megalkotói az autóbusz és a villamos több fontos előnyét egyesítették benne: az autóbusztól örökölte az alsó pályától való függetlenségét, mozgékonyságát és a gumikerekeket, a villamostól meg egyszerű és környezetkímélő hajtóművét, valamint az egyenletes gyorsításnak és lassításnak a képességét. Ám a troli mégis csak meghatározott útvonalon — ott, ahol felső vezetéket építettek számára — haladhat. Arammal való ellátása bonyolultabb, mint a villamosé: minthogy nem sínen fut, két vezetékszálat kellett a pálya fölé s két áramszedőt a kocsikra szerelni. De a vezeték és az áramszedő kapcsolása is bonyolultabbá vált, hiszen a trolinak a vezeték alól jobbra-balra ki kell tudni térni. Ez különösen a vezetékek keresztezésében azzal jár, hogy az áramszedők olykor kiugranak a helyükből, s ilyenkor a troli akadályozza a forgalmat.
A trolibusz küzdelmes pályafutásának az is oka lehet, hogy már a bevezetésekor is csak átmeneti megoldásnak tekintették. Könnyű kitalálni, hogy az eszményi városi közlekedési eszköz a pályához nem kötött, csendes járású, nem szennyező. akkumulátoros autóbusz volna. A szakemberek hosszú évtizedek óta reménykednek benne, hogy gazdaságos formában ezt is megvalósíth.Rtják. Az igazi megoldás azonban még várat magára. Noha az
„energiaválság" újabb lökést adott az ilyen irányú igyekezetnek, évtizedek eltelhetnek. amíg a gazdaságos akkumulátoros autóbuszok megszületnek és más tömegközlekedési eszközök helyébe lépnek.
Versenyben a busszal
Mielőtt közelebbről is megnéznénk a troli jövőjét, tisztázzuk, hogy ma mi a trolibusz feladata a nagyvárosok közlekedésében. Egy mondattal így felelhetünk a kérdésre: ugyanaz, mint az autóbuszé. Mindkettőnek a csuklós változata ugyanis óránként maximálisan 6000 utast szállíthat egy-egy irányban. A villamos teljesítőképessége ennél lényegesen nagyobb, 10 000—12 000 utas/óra; ugyanis akár három kocsit Is összekapcsolhatnak, sűrűbben járathatják őket stb. Ezért a troli és az autóbusz szerepe más, mint a villamosé .és a még annál is nagyobb teljesítményű metróé (40 000 utas/óra): a troli és az autóbusz feladata többnyire a „ráhordás", az előbb említett közlekedési eszközöknek a táplálása. Am a troli és az autóbusz — azonos teljesítőképességük lévén — állandó versenyben vannak, s egymás rovására terjeszkednek,
A troli és az autóbusz vonalai is főleg sűrűn lakott területeken húzódnak. Ez az „élettér" a csendesebb és légszénnyezést nem okozó trolinak juttatja a pálmát. Az meg az autóbusz mellett szól, hogy vele a szállítási feladatokat rugalmasabban s egyszerűbben hajthatjuk végre. Az új építkezések" állandóan módosítják a lakosság megoszlását: ez és az ipari, illetőleg kereskedelmi hálózat változásai a forgalmi súlypontok eltolódásával járnak. Az autóbuszvonalakkal ezt a változást könnyen követhetjük, csak a megállóhelyi táblákat kell áthelyeznünk. A troli áthelyezése a felső vezeték miatt sokba kerül.
A trolibusz használatára és mellőzésére a világgazdaíiági események Is hatással
se?