Bővebb ismertető
fizikai szemle
AZ EÖTVÖS LORÁND FIZIKAI TÁRSULAT LAPJA
Alapította Eötvös Loránd 1891-ben Mathematikai és Physikai Lapok néven
XXII. évfolyam
7. szóm
1972. július
BIOLÓGIAI INFORMÁCIÓKÖZLÉS
A probléma
Az információ (hír, hírtartalom, jelzés, jel) fogalmát a kibernetika vezette be, de a rohamosan alakuló jelentéstartalom miatt ma már nagyon sok mindent értünk rajta. Többek között információnak szokták nevezni azokat a kémiai és genetikai folyamatokat is, amelyeknek fontos, de még ki nem kutatott szerepük van a biológiai rendszerek szervezésében és sajátságainak átörökítésében.
Ezúttal nem ilyen értelemben kívánunk a témával foglalkozni, hanem az azonos fajtához tartozó állatok kölcsönös hírközlése formájában.
Az újabb elemzések szerint minden állat társas lény. A létesülő közösségekben pedig — legyenek bár azok átmenetiek, nyitottak vagy komplexek is — szükség van arra, hogy a fajtához tartozó egyedek azonosíthatók legyenek, közöljék párosodási szándékukat, megjelöljék elfoglalt területüket, ismertessék helyzetüket a közösségi hierarchiában stb. A mai tudományos felfogás szerint tehát az állati közösség elképzelhetetlen valamilyen kormányzó mechanizmus nélkül, amely a közösség tagjainak társadalmi kapcsolatait vezérli. Ez pedig csak egy közösen kialakított, megáUapo-dás-szerű, titkos jebendszer segítségével képzelhető el. A jelek és ezáltal a jelentések kicserélése mindennemű hírközlés és párbeszéd alapja.
Maga a hír tehát valamely megáUapodás-szerű jelentéssel bíró jel tartalma. A jel tartalma azonban természetszerűleg mindig a fölfogható fizikai valóság valamilyen formájával párosul. Ezért a ,,jel" nagyon is általános fogalomkörét az állati hírközlés szempontjából pontosítanunk kell. Nagyon valószínű, hogy az öntudatlan — egy bizonyos helyzetben fiziológiai kényszerként jelentkező — jelzés-szerű megnyilvánulások még a tágabb értelemben vett kommunikáció fogalomköréből is kizárhatók. Biztos azonban, hogy az állatok szexuális életében és létért való küzdelmében gyakorolt kölcsönös gesztusok igazi párbeszédként értelmezhetők.
A hírközlésre lényegében minden állatnak megvan a képessége. Míg a közlési szándék és a hírtartalom megértésének képessége sem vitat-
Tarnóczy Tamás MTA Akusztikai Kutatócsoport
ható el az állatoktól, mint ezt Darwin, iU. Pavlov vizsgálatai óta ismerjük. Csak akkor jutnánk kényelmetlen helyzetbe, ha mindenképpen az állatok ,,nyelvéről" akarnánk beszélni. Nyelvészek szerkezeti elemzése szép eredményeket ért el e tekintetben is, de nagy különbség adódik a jelrendszer tekintetében. Az állati liírközlés minden megfigyelt esetben ún. zárt jelrendszerrel (indexekkel) valósul meg. Meghatározott, kevésszámú, oszthatatlan, felcserélhetetlen és nem kombinálható jellel vagy jelsorral dolgoznak. Egyedül az emberi kommunikáció használ nyitott jelrendszert, ahol az elemeknek nincs jelentéstartalmuk, de tetszőleges kombinációjuk igen sok különböző minőségű és kapcsolatú jelentéstartalommal ruházható fel.
Az állati hírközlés tanulmányozása mégis sok értékes eredményt szolgáltatott az emberi hírközlés alapvető lényegének megértéséhez, s amellett rávilágít arra hogy az állatvilág e tekintetben ís sokkal többre képes, mint valamikor gondoltuk. Az állatok módszereinek megismerésével pedig még a gépi kommunikáció majdani megoldásához ís közelebb juthatunk.
Hírközlő láncok az állaivilágban
Hírközlő forrás az állat bármilyen cselekedete, amely közlési szándékból jön létre, és amelyet a másik egyed megfelelő érzékszerve útján felfogni képes. Ha a hírvétel a második egyedet cselekvésében befolyásolja, a hírközlő folyamat elsö fele véget ér. Az új cselekvés azonban új — ellentett irányú — folyamatot indít meg, amelynek során az első hírközlő megismeri kiküldött hírének hatását a másik egyedre. Ezzel lezárul a hírközlő folyamat második fele: kommunikációs lánc létesül (1. ábra).
A két folyamat általában nem szimmetrikus: a kiküldött jel az aktív hír (információ, kérés, parancs), a visszajuttatott jel többnyire passzív (tudomásulvétel, ellenkezés, válasz). Sokszor azonban a válaszjel egyben agresszív, ezáltal aktívvá válik, és kialakul a folyamatos kommunikáció, a párbeszéd.
1
193