Fizikai Szemle 1973. szeptember [antikvár]

XXIII. évfolyam fizikai szemle AZ EÖTVÖS LORÁND FIZIKAI TÁRSULAT LAPJA Alapította Eötvös Loránd 1891-ben Mathematikai és Physikai Lapok néven 9. szám 1973. szeptember AZ UTOLSÓ UTÁNI ÉJSZAKA (Abszolút történelmietlen játék, két részben) Maróti Lajos SZEREPLŐK Giordano Bruno VJII. Kelemen pápa Güdio Roberto Bellarminí bíboros Szókratész — Einstein Marcella — Marcelline Tommaso Morosini Giovanni Mocenigo Velencei pátriárka Pápai nuncius Inkvizitor ati/a Or őrparancsnok Pápai kamarás Papok, katonák ELSÖ RÉSZ (A nézőtér fényei kialszanak, gong. Fölmegy a függöny: a színpadot még egy előfüggöny takarja, rajta — hátulról rávetített — írás, miként egy régies perga-ment-töredéken.) Nuncius úr! Ez az ember hitehagyott, eretnek könyveket irt és adott ki, egyszóval közismert fő-eretnek. Ezért őszentsége VIII. Kelemen helyesnek tartja, hogy Rómába vigyék és ott fejeződjék be a bírósági vizsgálat, mivel ott lakozik az igazságszolgáltatás, amint azt őszentsége mondotta . . . Sanseverini bíboros, főinkvizitor. (Az előfüggöny elég hosszan látszik, hogy a szöveg kényelmesen elolvasható legyen; közben hangszalagról már hallatszanak Bruno szavai.) Bruno: . . . Van egy végtelen S mert nem tartom méltónak az isteni jósághoz és mindenhatóságlioz, hogy csak ezt az egyetlen világot teremtette légyen, azt mondom, hogy számtalan világ van. A Föld égitest, hasonlóan a holdhoz és más bolygókhoz és csillagokhoz, amelyek száma végtelen. Slindezek az égitestek számtalan világot alkotnak, s ezek formálják a végtelen világegyetemet a végtelen térben. (Közben fölgördül az előfüggöny: reneszánsz elemekkel dekorált színpadtér, esetleg konkrét toremdíszlet, az inkvizíciós tárgyalás résztvevői — láthatóan a tárgyalás szünetében — zsibbadt tagjaikat mozgatják.) Velencei Pálriárka: Végtelen sok világ 1 . . Akkor nyilván azokban a világokban is vannak emberek. De azok nem lehetnek Ádám és Éva leszármazottai . . . Hogy állnak akkor azok az eredendő bűnnel? Morosini: Rég be kellett volna fejezzük. Későre jár és . . . Velencei Pátriárka: De még milyen későre, az én gyomrom is jelzi Ez az ügybuzgó inkvizitor atya is: ebédre is, vacsorára is egy-egy eretneket tálalna nekünk, kedveském . . . Morosini: Ha meggondolom, hogy nekem rég a Riaitón kellene lennem . . . Pátriárka: Te, ser Tommaso ! Azt hallom, hogy Párizsban újablian osztrigával töltik a kappant. Ki is próbáltam, de nekem valahogy nem sikerült. Morosini: (legyint) Francia konylia. Amit tőlünk vesznek át, az ér valamit. Pálriárka: Nana, kedveském. A mártásaik! De ennek is van valami fortélya, nem tudok rájönni. Morosini: Kérdezze meg ezt a Brúnót, ez sokáig élt á franciáknál. Pálriárka: Nem is rossz ötlet, ser Tommaso, kedveském. Majd egyszer csapunk vele egy külön kihallgatást. Nuncius: (elkapja a végszót, odacsatlakozik). Nagyon igaza van, monsignore ! Az kell: külön kihallgatások ! Morosini: (felnevet). Nem úgy értettük. Nuncius: Sőt, ideje lenne elővenni a tortúrát! Ezzel a megátalkodott makacssággal semmire se haladunk. Morosini: Mert nem is haladhatunk, eccelenza. Komolytalan ügy ez. Nuncius: Az ügy nagyon is komoly, csak a fényességes velencei sigriorok nem veszik elég komolyan ! Morosini: De eccelenza: ez a fráter nem eretnek, ez a napnál is világosabb. Össze-vissza beszél mindenfélét, de nem eretnek. Nincs igazam, monsignore ? 257