Bővebb ismertető
XXIX. évfolyam
fizikai szemle
AZ E Ö T V Ö S^L ORÁND FIZIKAI TÁRSULAT LAPJA
Alapította Eötvös Loránd 1891-ben Mathematikai és Physikai Lapok néven] 10. szám
1979. október
INDUL AZ ÚJ ORSZÁGOS TANTERV (A Zsdmbéki Nyári Egyetem megnyitója 1979 július 5)
POLINSZKY KÁROLY
oktatásügyi miniszter
Tisztelt Elvtársak I
Kedves fiatal Pedagógusjelöltek 1
Örömmel teszek eleget a megtisztelő felkérésnek, hogy a Pedagógiai Nyári Egyetem eseménysorozatát megnyissam. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek, mint olyan intézménynek, amelynek a tanárképzés egyik fő feladata, közre kell míiköd-nie abban, hogy az új nevelési és oktatási tervek alkalmazására a pedagógusokat jól felkészítsék. Felsőfokú intézményeink, az ott dolgozó szakemberek eddig is sokat tettek a közoktatás fejlesztése érdekében és ezen túl is számítunk rájuk törekvéseink megvalósításában.
A most kezdődő Pedagógiai Nyári Egyetem programjának gerincét a gimnáziujni természettudományos nevelés témája alkotja. Örülök a pontos fogalmazásnak, hogy természettudományos nevelésről van szó, amelynek része az oktatás. A jövő nemzedék nevelésével az iskola fontos társadalompolitikai feladatot lát el. Emiek a törekvésnek korszerű elveit és kereteit a nevelés és az oktatás új dokumentumai tartalmazzák. Ezek a dokumentumok természetesen akkor kelnek életre, ha megfelelő iskolai közösségi-e találnak. Az alkotó pedagógiai közösséget — amelyben a nevelőtestület és a tanulóifjúság együtt tevékenykedik és fejlődik — az iskolában kell kialakítani.
Az iskola hosszú időii át elsősorban az ismeretközvetítést tekintette fő feladatának. Ez a szemlélet az iskolai élet egész szervezetére, pedagógiai légkörére kihatott. iVIúltidőben szólok erről amiak ellenére, hogy nem kevés helyen még ma is találkozunk ezzel a felfogással.
A pedagógusok tekintélyes többségébon azonban már tudatosodott, hogy az iskolának ismeretközvetítő funkciója mellett központi nevelési tényezővé kell válnia amiak érdekében, hogy a tanítási órák és az órán kívüli tevékenységek mindegyike meghatározott nevelési funkciót lásson el. Az iskolai nevelés tehát szemléletet és ízlést formál, munkáltat, önképzésre serkent, helytállásra késztet, vagyis a tanulók egész személyiségét fejleszti.
A nevelés sokirányú, bonyolult folyamatában nem szigetelődhet el egymástól a munkára nevelés és a magatartás formálása, a világnézet fejlesztése és a fegyelem gyakorlása, a tanulás és a közéleti szereplés, a művelődés és a szórakozás. Ezek a tényezők egységet alkotnak, egymást erősítik mind a közösség, mind az egyén fejlődése érdekében.
Az iskola fejlett szocialista társadalmunkban úgy tölti be eredményesen a szerepét, hogy ha a tanulókat érő sokféle pozitív hatást integrálja, a kedvezőtleneket pedig ellensúlyozza, illetve kiszűri. Iskoláink nyitottsága, demokratizmusa a nevelési partnerek — szülők, ifjúsági mozgalom — megnyerésé, a különböző nevelési tényezők egységes rendszerbe foglalása a most elfogadott dokumentumok egyik fő törekvése.
Kedves Elvtársak 1
Az iskolának egyik legfőbb feladata a nevelés, a személyiségfejlesztés. Ezen az elsődleges és legszélesebb fogalmi körön belül, a nevelés részeként válik feladatává az egyetemes emberi és a magyar nemzeti kultúra értékeinek átszárjnaztatása, az általános műveltség biztosítása.
A jelenlevők többsége bizonyára emlékszik rá, hogy néhány évvel ezelőtt hosszan tartó vita folyt az általános műveltség fogahnáról, annak korszeríi tartalmáról. A' vitába bekapcsolódott társadal-mujik szinte minden rétege. Űgy tíhűk még napjainkban is tart ez a polémia elsősorban a társadalom és a természettudományi tananyag arányairól szólva. Ha a vita végérvényes lezárására nem is törekedhetünk, az új dokumentumok tantervi követelményrendszere — megítélésünk szerint — egészséges arányokat biztosít egy modem, korszerű világkép és műveltség kialaldtásához.
A gimnáziumi nevelés és oktatás új tervében az a koncepció érvényesül, amely az általános műveltséget ismeretek, képességek, magatartás és ízlés egységeként értékeü. Eddig sem fogadtuk el és a jövőben is elutiisítjuli: azt a nézetet, amely az
278