Fizikai Szemle 1984. február [antikvár]

fizikai szemle AZ EÖTVÖS LORÁND FIZIKAI TÁRSULAT LAPJA Alapította Eötvös Loránd 1891-ben Mathematikai és Physikai Lapok néven XXXIV. évfolyam 2. szám 1984. február MAGYARORSZÁG ENERGIAELLÁTÁSA MA ÉS HOLNAP Kapolyi László ipari miniszter Az energia, az energiaigény egyidős az emberiséggel. Korok elnevezése tartozik az egyes energiahordozókkal jellemezhető innovációs eilusokhoz. A fa, a szén és a szénhidrogének korszaka után, a 70-es évek elején az emberiségnek rá kellett döb-benie, hogy új korszak küszöbén áll. Az új korszak azzal jellemezhető, hogy véget ért az olcsó nyersanyagok és energiahordozók korszaka. A pazarló műszaki szemléletet fel kell, hogy váltsa egy öko-nomikusabb szemlélet. A műszaki igények növekedésé nem kényszerítheti ki a források korlátlan bővítését. Szembe kell nézni azokkal a szingulari-tásokkal is, amelyek a források egyenlőtlen leterhelése következtében alakultak ki. Közismert, hogy a fosszilis energiahordozók — mint a szén, a szénhidrogének, ezen belül a földgáz és a kőolajkészleteknek igénybevétele differenciált, ezért élettartamuk is különböző. Amíg kőolajból legfeljebb 30 évre elegendők az eddig ismert készletek a jelenlegi igénybevétel mellett, addig földgáznál ez 80—90 év, a szén esetében 240 év. Korunk egyik jellegzetessége, hogy az energiahordozók termelési és felhasználási helyei között a távolságok növekednek. A szerteágazó nagy kapacitású transzportfolyamatok kialakítása közben egyre bonyolultabb és költségesebb műszaki problémákat kell megoldani. Például a magyar villamosenergia rendszer, a mintegy 5 ezer MW teljesítményével egy 244 ezer MW teljesítménnyel rendelkező rendszer tagja a KGST keretében. Ennek a villamosenergia rendszernek a bővítése során is egyre távolabb kerülnek a források a felhasználás helyétől. Közismert, hogy a Szovjetunió készletei elsősorban az Urálon túli területeken találhatók. Innen a villamosenergiát 750 kV-os ultranagyfeszűlt-ségű hálózat továbbítja. A távoli lelőhelyeknek (például a kanszk-aesinszki szén vagy a távolkeleti új szénhidrogén) a KGST energiahálózatába történő bekapcsolásáról csak úgy lehet szó, ha villamosenergia hálózat feszültségszintjét 1 MV-ra növeljük. Az 1 MV-os hálózati rendszer kiépítésének fajlagos költségei (tehát az 1 kilométerre eső költségek) meghaladják a kétnyomtávú vasút és a hozzá kapcsolódó építmények együttes beruházási költségét. Elhangzott az Eötvös Loránd Fizikai Társulat XXV. Országos Középiskolai tanári ankétjén, 1982. Az energiaellátás általános nagy hatékonyságú megoldási lehetőségei közé tartozik az atomerőművek építése is. Űjra kellett értékelnünk az atomenergia beruházási költségigényeit is, tudomásul véve, hogy az egyre bonyolultabb technológiákat, az egyre magasabb műszaki színvonalat drága áron kell megfizetni. Problémáink megoldásainak alapvető feltétele a béke, a békés egymás mellett élés elvének érvényesítése. Ez biztosítja a nemzetközi munkamegosztás lehetőségeinek az eddigieknél jobb kihasználását, egy ökonomikusabb szemlélet megvalósítását. A világon ma mintegy 2 10 gigatonna kőolajjal egyenértékű robbanóanyag van felhalmozva. E készlet energiatartalma annyi, mint a világ összes lakossága által 20 év alatt elfogyasztott élelrriiszer energiatartalma. Ugyanakkor az emberiség jelentős része éhezik. Korunk ilyen súlyos ellentmondásoktól terhes. Vajon van-e elfogadbató, ésszerű perspektívája a gazdaságfejlesztésnek a jelenlegi körülmények között ? A világon ma sok tudós foglalkozik hosz-szabbtávú prognózis készítésével. A Forester-Meadows tudóscsoport által vezetett Római Klub híressé vált első kiadványa azt állítja, hogy a készletek korlátos volta miatt a gazdaságnövekedés abszolút korlátos, emiatt a fejlődés lelassul, megáll. Mi nem fogadjuk el ezt a jövőképet. Sokkal inkább azok az iskolák állták ki az újabb elemzések próbáját, amelyek azt jósolták, hogy fokozott nyersanyagkutatással, a technológia fejlesztésével és a gazdálkodás területén megvalósított újszerű műszaki megoldásokkal a készletek és az igények közötti ellentmondás feloldható. Mi is ezt valljuk, ez az alapja a kormányunk által elfogadott központi energiagazdálkodási programunknak. Energiagazdálkodási programunk kidolgozásánál megvizsgáltuk azokat a nemzeti modelleket, amelyeket nemzetközi tendenciák és az egész világra érvényes stratégiai megfontolások alapján építettek fel. E modellek tartalmaznak specifikus vonásokat, két vonatkozásban azonban mindegyik megegyezik. Az egyik az, hogy az energiagazdálkodásban nincs ésszerű alternatívája a takarékosságnak, a másik: a szénhidrogéneket amilyen gyorsan csak lehet ki kell vonni az energetikának azokról a területeiről, ahol pusztán eltüzeléssel hasznosítják őket. A magyar gazdaságnak is ezt az utat kell járnia, és a következőkben erről az útról szeretnék néhány összefüggésben tájékoztatást adni. 41