Fizikai Szemle 1984. július [antikvár]

fizikai szemle AZ EÖTVÖS LORÁND FIZIKAI TÁRSULAT LAPJA Alapította Eötvös Loránd 1891-ben Mathematikai és Physikai Lapok néven XXXIV. évfolyom 7. szóm 1984. július MEGNYITÓ Tisztelt Emlékülés! A Magyar Tudományos Akadémia, az Eötvös Loránd. Tudományegyetem és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat együttes emlékülését megnyitom. Szeretettel üdvözlöm .ülésünk résztvevőit. Novobátzky Károlyra emlékezünk, a tudós tanárra, a nagy nevelőre, a tudománypolitikusra, az igaz emberre. Hadd mondjak egy régi kínai bölcsességet. Nem először idézem ezt, de meg fogják bocsátani nékem, hogy ismételem, így szól: Ha egy évre tervezel, vess magot. Ha tíz évre tervezel, ültess fát. Ha száz évre tervezel, tanítsd a népet! Ugyanis: Aki magot vet, egyszer arat. Aki fát ültet, tízszer arat. Aki tanítja a népet, százszor arat! Az utolsó mondat az, amiért idéztem bölcs elődünket. E mondat tartalmát példázza Novobátzky Károly élete, tanítványainak és már azok tanítványainak széles tábora. Azt szoktuk mondani, hogy ami a felszabadulás óta Budapesten a természettudományi karon az elméleti fizikán történt, Novobátzky személye, egyénisége nélkül nem érthető és nem értékelhető. Azt hiszem többről van szó. Novobátzkynak már előzőleg évtizedeken át voltak tanítványai a Kől-.esey Gimnáziumban, de ennél is nagyobb az a tábor, amire hatott: egyszerűségre, érthetőségre, világosságra és emberségre törekvő egyénisége mindenkire hatott, aki véle kapcsolatba került. Novobátzky Károly többször hivatkozott arra, hogy Eötvös Kollégista volt. Itt Kodály Zoltán, Zemplén Géza, Pais Dezső kortársa volt, olyan közvetlen elődökkel, mint Gombocz Zoltán, Horváth János, Zemplén Győző. Ahhoz a generációhoz tartozott, amely szenvedélyesen tanult, hogy tanítson és alkosson, a tudás rajongója és tisztelője, a tudomány alkotó művelője és apostola volt. Ma hallani fogunk Novobátzky Károlyról, az egész emberről. Hallgassuk meg tehát azokat, akik vallani fognak a mesterről. (A négy előadást közli a Fizikai Szemle jelen száma.) Tarján Imre NOVOBÁTZKY KÁROLY, A TUDÓS TANÁR Nagy Károly ELTE Elméleti Fizikai Tanszéke Novobátzky Károlyra az elméleti fizika kiváló magyar tanítómesterére emlékezünk születésének századik évfordulóján. A hosszú példamutató életútjának fontosabb állomásait és munkásságának maradandó eredményeit próbálom itt felvillantani a tanítvány őszinte tiszteletével és az ő egyéniségéhez méltó szerénységgel. Ennek megfelelően a magasztaló szavakat mellőzve, a valóságos kép megfestésére törekszem. Az oktató-nevelő és tudományos munka terén kifejtett tevékenységét akkor tudjuk reálisan értékelni, ha röviden áttekintjük a kor fizikáját, amelyben született és azt a hatásában is lenyűgöző fejlődést, amelyet a fizikai megismerés az ő életében megtett. A sors különös ajándéka volt számára, hogy századunk két nagyszerű elméletének, a relativitás- és a kvantumelméletnek a kialakulását folyamatában élte át, és bekapcsolódhatott azok fogalmi tisztázásába. A kvantumelmélet interpretációs kérdései élete végéig foglalkoztatták. A fizika a múlt század végén a teljes betetőzés látszatát keltette. A Newton-féle mechanika kétszázéves épülete gránitalaj)okon nyugodott, és úgy tűnt, hogy a testek mozgásának leírását a ta-jjasztalattal megerősítve tökéletesen megadja; nincs szükség kiigazításra. Bár egyeduralmát, a Maxwell-féle elektrodinamika megtörte, de csorbát nem ejtett rajta. A világképre gyakorolt hatása egészen a századfordulóig töretlen maradt. Ebben a vonatkozásban elég arra utalni, hogy Maxwell, aki az elektromágneses tér dinamikáját és annak alaptörvényeit felfedezte, a tér állapotának véges sebességgel történő terjedését mechanikai analógia alapján, valamilyen rugalmas sajátságú közeg közvetítésével tudta csak elképzelni. Az elmélet által megjósolt elektromágneses hullámok létezésének Heinrich Hertz által történt kísérleti kimutatása a Maxwell-féle térelmóletet teljes jogú fizikai elméletté tette, amely számos tapasztalattal 'megerősítve ugyanolyan rangot vívott ki magá- 258