Föld és Ég 1971. január-december [antikvár]

A Comoi-tó B«lla|Ion«) AZ Alpok hegyei jó darabig hűséges kísérőink maradnak, bármelyik irányból közelítjük meg Itáliát. A megérkezés Franciaországból a legotthonosabb. A francia riviéra felól szinte észrevétlenül jutunk át az olasz riviérára. Hegy, tengerpart, növényzet, levegő változatlan marad, csak az emberek sokasága, taglejtése, hangerőssége, beszédsebessége alakul át. A legszuggeszti-vebb Jugoszlávián átkelni Olaszországba. A Karszt-hegység szívfájdító kopársága után felüdítő látvány ,,a borzongó, kékhúsú tenger, nagy, lassú barázdáival, s rajta napfény, és felleg árnya, s vitorlák, fehér lepkeraj". (Szabó Lőrinc). Mi most északról jutunk le olasz földre. Az Alpok gerince viharfelhős felvonást zár le s napfényes, új jelenetet vezet be. A hatirátlépés egyszersmind átlépést jelent egyik évszakból egy másikba. Körülöttünk kicserélődik ember és táj egyaránt. A fenyőgyanta szagát felváltja az olajfa, a magnólia, a tamariszkusz mézédes illata — A Dolomitokon át visz tovább útunk. Formákban és színekben talán ez az Alpok leggazdagabb része. Távoli képe is varázslatos. Közelből még komplikáltabbnak találjuk a kőarabeszkeket, s a sejtelmes lilaszínek sem veszítenek lenyűgöző hatásukból. A felszíni ellentétek döbbenetesek. Nincs átmenet a vízszintes és a függőleges vonal között. A virágos alpesi rétekből merész vad- sággal szöknek a magasba a szél, a jég és az esó által levetkőztetett fantasztikus sziklabcrcek. Cortina (i2io m magas) a leghíresebb magaslati üdülő és nemzetközi sportközpont a 3000 méteres dolomit csoportban. A 2000 métert meghaladó három hágóról bepillanthatunk a jég ho-tiszta, csendes világába. A futóárkok, a bunkerek és a katonai temetők az első világháború borzalmait idézik emlékezetünkbe. Az Adige völgye a Münchenből a Brenner-hágón át Velencébe érkező évszázados közlekedési útvonalat jelölte ki. A hegyvidék csendjét a középkorban a tár-szekerek zörgése verte fel, a mostani forgalom azonban egy szakadatlan autófolyam eszeveszett rohanását mutatja. . A dómjában megtartott nagy egyházi zsinatjáról (1545 — 1563) híres Trento után az Adige ereszkedő völgyét követő szerpentin két oldalán az egyre emelkedő hőmérséklet hatására az alp» növényzetet felváltja az illatos, sokszínű Földközi-tengeri flóra. S a természet csodájára, az emberi szem gyönyörűségére a hibiszkuszoK fehér-lila bóbitáját, a citrom- cs narancst» aranyló ^ümölcsét s a ciprusok sötét lándzsa)át kristálytisztá hegyi tavak tükrözik. In sorakoz; nak az Alpok deli lábánál a természet bőkc^u szépségadakozásából a táguló völgyeket díszítő ékkövek: a Garda-, a Como- és a toggiore-tó.