Földrajzi Értesítő 1991/1-2. [antikvár]

MAGYARORSZÁG KISTÁJAINAK KATASZTERE Szerkesztette: Marosi Sándor — Somogyi Sándor Budapest, 1990. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet 1026 p. 1250,- Ft Az MTA Földrajztudományi Kutató Intézet utóbbi években végzett kutatásainak kiemelkedő eredménye Magyarország kistájainak katasztere. A mű az ország 230 kistájának fontosabb, főleg természeti környezeti tényezőit veszi számba. Az egyes kistájak helyzetének, területbasznosításának, domborzatának, földtani adottságainak, éghajlatának, vízrajzának, természetes és termesztett növényzetének, talajainak, sajátos táji adottságainak rendszerezett bemutatását a tájtipológiai összegzés zárja. A tömör szöveges jellemzést az azt alátámasztó számszerű adatoic, mennyiségi paraméterek egészítik ki. A térbeli tájékozódást az egyes kistájak valamennyi települést feltüntető térképvázlata könnyíti meg. A természeti erőforrások értékrendjét meghatározó természeti tényezőket olyan formában adja közre, hogy lehetőség nyílik azok térbeli eloszlásának számszerű jellemzésére és a nagyobb területegységek szerinti összegezésére. Ez a módszer több célt szolgál: a területi tervezés számára áttekintő igényű, rendszerezett mennyiségi információkat ad s ezzel elősegíti a természeti környezeti adottságok és erőforrások optimális figyelembevételét a tervezés folyamatában; mivel a természetföldrajzi Ici-stájbeosztás számos más regionális körzetbeosztásnak is alapja, a kistájkataszter adatainak területi értékszámait más tudományterületeken is felhasználhatják; a Ici-stájkataszterben összegyűjtött adattömeg alapja lehet egy, aregionalitás elvén felépülő széles körű adatbanknak; számítógépes tárolásra s továbbdolgozásra is alkalmas; a helyi közigazgatási és gazdasági egységek — táji lehetőségeilc (adottságaik) ismeretében —ésszerűen, akömyezetvédelem követelményeire is tekintettel hasznosíthatják természeti környezeti adottságaikat, fejleszthetik szűkebb életterüket; a helyi oktatási és közművelődési intézmények a korábbiaknál több és összesített információkat kapnak körzetük tájföldrajzi adottságairól, ezáltal helytörténeti, lakóhelyi ismeretbővítésre, az egészséges lokálpaniotizmus fejlesztésére nyílik lehetőség. Összességében a kiadvány több intézmény és az MTA FKI csaknem négy évtizedes tájkutatási eredményeinek szintézisét tartalmazza.