Földrajzi Értesítő 1996/3-4. [antikvár]

Földrajzi Értesítő XLV. évf. 1996. 3-4. füzet, pp. 205-219. A természeti környezettípusok és a település alaprajz kapcsolata Baranya megye déli részén GYENIZSE PÉTER-LOVÁSZ GYÖRGY* Bevezetés A települések élete (kialakulása, fejlődése, stagnálása, ill. elhalása)és az őket övező tennészeti környezet jellege között gyakran szoros kapcsolat áll fenn. A meglehetősen sokrétű kapcsolatrendszer néhány sajátosságát már ismerjük. Ezeket a kutatások legtöbbször vagy a társadalom- vagy a természetföldrajz irányából közelítették meg és csak röviden, általános törvényszerűségekre szorítkozva jellemezték. A szakirodalomban fellelhetők olyan publikációk is, amelyek mind a településföldrajz, mind a természetföldrajz részéről az integrált szemléletmódot igyekeznek megteremteni (MENDÖL T. 1963; MAROSI S.-SZILÁRD J. 1963; 1974; LOVÁSZ GY. 1979; TÓTH J. 1981; WILHELM Z. 1995). A földrajz egyik vizsgálódási területe a települések funkciója és a természeti környezetük közötti kapcsolatrendszer feltárása (MENDÖL T. 1963). A korábbi településföldrajzi vizsgálatok jónéhány olyan települést különböztetnek meg, amelyek kialakulását elsősorban a természeti környezet, ill. annak egy-egy tényezője determinálta (pl. bányászfalu, hfdváros). Ma már az is közismert, hogy ebben egyes természeti tényezóTcnek térben és idóljen változó intenzitású a szerepük. (Pl. az ásványi anyagok bányászatával folyamatosan csökken a lelőhelyek készlete, amely települések funkcióvesztését eredményezi. Ha viszont a geológiai kutatások során valahol ásványi készleteket tárnak fel, akkor ezt bányászati szerepkör kialakulása követheti.) Egy tjjabb kutatási terület a településhálózat sűrűségének, valamint térbeli átrendeződésének vizsgálata. Tanulmányozásuk, valamint térképi ábrázolásuk már többször felbukkant a szakirodalomban (BOROS F. 1957; 1958; M.\JOR J, 1962; LOVÁSZ GY. 1977). Az elemzések során többször találunk utalásokat a hálózat sűrűségének és a mezorégiók természeti környezetének kapcsolatára is. A természeti környezet a település alaprajzút is jelentősen befolyásolhatja. Az alaprajzi sajátosságok kialakulásáról több népesség- és településföldrajzi kutatásokat végző szakember is tett figyelemre méltó megál-lapítlsokat. E kérdéskörben hazai és világviszonylatban is korszerű analízist végzett MENDÖL T. (1963), aki a kérdés átfogó jellegű, komplex földrajzi szemléletű elemzésekor elsősorban a domborzat településalaprajzott befolyásoló szerepét emelte ki. A korábban végzett regionális vizsgálatok azonban azt is igazolják, hogy ennek alakításában több esetben a domborzat és a felszíni hidrológiai viszonyok együttes hatása is befolyásoló tényező lehet (LOVÁSZ GY. 1979). A természeti környezet a település helyének megváltozását, ill. térbeli terjeszkedését is befolyásolhatja. Erre a folyamatra az országos településhálózat tanulmányozása során kaphatunk adatokat a korábbi elemzések tükrében (BOROS F. 1957, 1958). (Megjegyzendő, hogy ezzel a problémával regionális szinten az eddigi kutatások alig foglalkoztak.) ' Janus Pannonius Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszék, 7644 Pécs, Ifjúság u. 6.