Földrajzi Közlemények 1995/1-4. [antikvár]

Részlet a könyvből: Bizonyára kisebbfajta könyvtárat megtöltene az erről szóló irodalom. Gazdasági, történeti, földrajzi, politikai munkák, vaskos monográfiák és néhány lapos újságcikkek garmadája. A nagy világnyelvek mindegyikén, és persze ennek a nehezén meghatározható és nehezen elkülöníthető térségnek különféle nyelvein is. Az 1989-et követő nagy átalakulás - aminek jellegéről és következményeiről egyelőre mintha nem tudnánk eleget - egyik divatos témája Közép-Európa. Mintha újonnan föl kellene fedezni, valaminő egzotikus tájként, lefejtve róla a jaltai terminológia által vastagon rárakott Kelet-Európa nevezetet. Mert a politikai nyelvben - és nemcsak a szovjet impérium befolyási övezetében - csak két Európa létezett, sőt Nyugaton nemegyszer olyan Európáról beszéltek, amely véget ér az Elbánál és a Lajtánál. Hosszas magyarázat kívánkoznék ide, miképpen sikerült győzedelmeskednie a szovjet nyelvhasználatnak. Az eredménnyel lépten-nyomon találkozhatunk a kézikönyvekben, történeti munkákban, sőt a mindennapi nyelvben is, így beszélnek gyakran továbbra is a politikusok, az újságírók, mintha a hagyomány, a társadalomszerkezet, a mentalitás alapján nem volna éles különbség Oroszország, illetőleg Lengyelország, Szlovákia, Magyarország között. Éppen nyolcvan éve látott napvilágot Budapesten magyar fordításban egy azóta is sűrűn emlegetett könyv. A Közép-Európa címet viselte, s az akkori szokásnak megfelelően magyar keresztnevet kapott a szerzője: Naumann Frigyes. A német liberalizmus jeles képviselője egy olyan közép-európai gazdasági tér alapvetését készítette el, amelyet közösen alkotott volna Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia. A magyar szellemi életben élénk vita bontakozott ki a könyv megjelenése után. Közép-Európa sokak számára Mitteleuropa-ként jelent meg, a német politikai és gazdasági expanzió jelképeként. Magyar írók és tudósok azt látták ebben a politikai fogalomban, hogy a Habsburg-birodalomban kivívott viszonylagos önállóságot kívánja fölszámolni, a magyar nemzetállam megvalósulásának az esélyeit rontaná. És mivel a Közép-Európa kifejezés a Német Birodalomból érkezett, vele szemben igyekezték hangsúlyozni az ország és a magyar nép Kelet és Nyugat közötti sajátos helyzetét, hagyományos kelet-európai kapcsolatainkat. Évtizedeken keresztül ezért mondtak számosan Kelet-Európát Közép-Európa ellenében.