Földrajzi Közlemények 2003/1-4. [antikvár]

Hogyan kerül a csizma az asztalra, azaz két, látszólag különálló téma egyetlen tanulmányba? A kérdés magyarázatra szorul. Eredetileg csak a homokmozgás magyarországi periódusairól szándékoztam írni, bemutatva a hazai kutatások jelenlegi állását, azonban az alkalmazott kormeghatározási módszerek fejlődéséből, a vizsgálatok módszertani sokféleségéből adódóan elkerülhetetlenné vált a fent jelölt időszakasz részeinek számszerű határait is újra megvonni. Ezzel máris a probléma közepébe csöppentünk: a radiokarbon kormeghatározás - amelynek érvényességi határaként éppen a szóban forgó 30 ezer évet szokás tekinteni - egyre újabb számítási módszereinek kialakításában határkőhöz érkezett. Stuiver, M. 1998-ban publikálta a nyers radiokarbon koradatok korrigálásának legújabb, immár negyedik változatát, ami azért hozott látványos változást, mert sugallatára az ezzel a módszerrel nyert adatokat kalibráltnak, a korábbi módon javítottakat pedig hagyományosnak (conventional) vagy - logikátlanul és önkényesen - kalibrálatlanénak (uncalibrated), nevezték el. A kérdés bonyolultságát jelzi, hogy valójában nem ez az első javított" adat kiszámításának igényével fellépő módszer** - ilyet már készítettek a hatvanas évek végén, 1986-ban és 1993-ban is - ez azonban a régiektől erősen eltérő értékekkel és főként új jelölési móddal járt együtt.