Földrajzi Közlemények 2005/1-2. [antikvár]

Földrajzi Közlemények CXXIX. (UH.) kötet, 2005. 1-2. .szám, 1-2. o. ELŐSZÓ Tisztelt Olvasó! A Földrajzi Közlemények 2005. évi 1-2. számát tartja kezében, amely a Magyar Földrajzi Társaság egykori elnökének, a hazai településföldrajz szellemi atyjának, Mendöl Tibornak kíván méltó emléket állítani. Mendöl Tibor száz évvel ezelőtt, 1905. május 5-én született a Békés megyei Nagyszénáson, s pályája - legalábbis kezdetben - a szerény vidéki háttérből induló, de szorgalmánál, tehetségénél fogva reményteljes karriert befutó tudós életútját példázta. 1941-ben, 36 évesen már professzor, a budapesti egyetemen újonnan létrehozott emberföldrajzi, mai szóhasználattal társadalomföldrajzi tanszék vezetője. Nagyon fiatalon, 1946-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Tudományos pályáját a kommunista rendszer törte ketté, mint annyi más tehetséges emberét e hazában. A személyét ért ideologikus támadások, méltatlan mellőzések és sorozatos megaláztatások, a környezetéből jövő intrikák egészségét felőrölték. Mindez 1966-ban bekövetkezett korai halálához vezetett. A magyar geográfia csak halála után tanulta meg igazán tisztelni a tudóst. Egész generációk nőttek fel a hosszas huzavona után 1963-ban az Akadémiai Kiadónál megjelent „Általános településföldrajz" című könyvén. írásai fél évszázad távlatából is hihetetlen tárgyi szaktudásról, széleskörű olvasottságról, a terepen végzett aprólékos megfigyelésekről tesznek tanúbizonyságot. A Földrajzi Közlemények először 1976. évi 3-4. számában, halálának tizedik évfordulóján emlékezett meg a földrajztudós Mendölről, főként korábbi írásaiból közölt részletekkel. Jelen számunkkal az emlékezés és a főhajtás sajátos formáját választottuk. Az itt közölt tanulmányok a hazai településföldrajz és történeti földrajz ifjú és „örök ifjú" képviselőinek tollából származnak, akik maguk is a Mendöl által művelt tudományterületeken tevékenykednek, s aktívan ápolják a tudós szellemi hagyatékát. írásukkal nem csupán a professzor emlékének kívántak adózni, de bepillantást nyújtanak a településföldrajz aktuális kérdéseibe, a települések fejlődésében időközben bekövetkezett változásokba is. A sors kegyetlensége folytán a Földrajzi Közlemények jelen száma azonban nem csak a megemlékezés, de a búcsú keserű perceit is jelenti. Gyászol a magyar geográfus társadalom! Hosszantartó súlyos betegség után 2005. május 18-án, életének 53. évében elhunyt dr. Nemerkényi Antal, aki tizenkét éven keresztül volt a Magyar Földrajzi Társaság főtitkára, s egyben a Földrajzi Közlemények főszerkesztője. NemerkényiAntalTáTsaságünk érdekében végzett állhatatos munkája, rengeteg érdeme közismert a Földrajzi Közlemények olvasótábora előtt is. Munkásságára a koronát Társaságunk népszerű folyóiratának, az A Földgömbnek a feltámasztásával tette fel. Halkszavú tanárember volt, a földrajz igazi szerelmese. Emlékét kegyelettel megőrizzük! Dr. Kovács Zoltán vendégszerkesztő