Földrajzi Közlemények 2013/3. [antikvár]

Földrajzi Közlemények 2013.137. 3. 221 p. ELŐSZÓ 2013. december 29-én lenne Pécsi Márton akadémikus, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet egykori igazgatója, a Magyar Földrajzi Társaság korábbi elnöke és tiszteletbeli elnöke 90 éves. 2013 egyúttal halálának tizedik évfordulója is. Schweitzer Ferenc, az MTA Földrajztudományi Intézetének kutatóprofesszora, korábban Pécsi Márton közeli munkatársa javaslatot tett arra, hogy az MTA CSFK Földrajztudományi Intézete és a Magyar Földrajzi Társaság egy konferencia keretében emlékezzen meg az akadémikusról, illetve a Földrajzi Közlemények egy tematikus számában jelenjenek meg az elhangzó előadások. A Magyar Földrajzi Társaság elnöksége a 2013. májusi választmányi ülésén támogatta a gondolatot, így született meg a jelen kiadvány, amely az egykori kollégák, kutatótársak és tanítványok írásait tartalmazza. A szerkesztők célja az volt, hogy a tanulmányok lehetőleg öleljék fel pécsi Márton legjelentősebb kutatási területeit, és a kötetben minél több egyetem és intézet oktatói, kutatói mutassák be újdonságnak számító esettanulmányaikat vagy egyes témák kutatásának összefoglaló értékelését, a mai álláspontok, nézetek kifejtését. A kötet így tartalmaz a táj- és környezetkutatás, a domborzat- és környezetminősítés, a geomorfológia, a negyedidőszak és löszkutatás témaköreihez kapcsolódó tanulmányokat, a szerzők között pedig megtaláljuk a budapesti, a debreceni, a miskolci, a pécsi, a szegedi és a zágrábi egyetem, illetve a MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének munkatársait. Négy nagyobb kutatási témakörbe sorolhatók az írások: A táj és környezetkutatás témájához kapcsolódó tanulmányokban az aktuális kérdések bemutatása mellett megtaláljuk a társadalom földrajzi környezetének jellemzését, a természeti környezetpotenciál értékelését, a tájbeosztás és tájtípusok kérdéseit, valamint a modern tájkutatási irányzatok felvázolását. A domborzatminősítés és Icörnyezetminősítés témában írt tanulmány a mezőgazdasági környezetminősítés folyami ártérrel kapcsolatos kérdéseit boncolgatja. A geomorfológia témakörében született tanulmányok egyrészt a folyóvízi teraszkutatás rövid történetét, illetve a teraszok kialakulásának és korbeosztásának új magyarázatát tárják az olvasók elé, másrészt jellemzik az alsó Tisza-menti árteret és a Maros hordalékkúpját, valamint átfogó képet adnak a Duna menti ártér fejlődéséről. Emellett olvashatunk az Upponyi-hegység egyik átöröklött völgyéről, valamint a Duna, a Tisza és a Dráva hidrológiai folyamatairól is. A löszkutatás témájához sorolható cikkek átfogóan bemutatják a susak szigeti löszök kialakulásának körülményeit, feltárják a süttői lösz- és paleosol sorozatot, illetve bemutatják a verőcei téglagyár és környezetének talaj változatait. A tematikus számban 11 tanulmányt olvashatunk 31 szerző tollából. A szerzők kibontakozását sajnos a terjedelmi korlátok elég szűkre szabták, ami hasonló tisztelgő kötetek esetében gyakran előfordul. A tematikus szám vendégszerkesztői ezúton mondanak köszönetet minden közreműködő szerzőnek, munkatársnak és kollégának, akik a szám megjelenését munkájukkal, javaslataikkal és támogatásukkal segítették. Kis Éva-Schweitzer Ferenc-Gábris Gyula