Földrajzi Közlemények 2019/4. [antikvár]

https://doi.Org/10.32643/fk.l43.4.l_Földrajzi Közlemények 2019.143.4. pp. 285-307. AZ ANTROPOGÉN HATÁSOK MÉRTÉKÉNEK TÉRBELI KÜLÖNBSÉGEI ÉS VÁLTOZÁSAI HAZAI TÁJAKON FELSZÍNBORÍTÁSI ÉS TALAJDIAGNOSZTIKAI ADATOK ALAPJÁN NÓVÁK TIBOR JÓZSEF - BALOGH SZABOLCS - INCZE JÓZSEF SPATIAL DIFFERENCES AND CHANGES OF HUMAN IMPACTS ON HUNGARIAN LANDSCAPES BASED ON LAND COVER CLASS DATA AND SOIL DIAGNOSTICS Abstract Since the beginning of landscape research there has been an intent to express and compare the grade of anthropogenic transformation, or even the naturalness of landscapes, by applying objective landscape analytical methods. The most preferred indicator for this kind of landscape study is the state of vegetation or ecosystems. In our study land cover classes and their influences on soil properties were applied to characterize the grade of anthropogenic transformation and their temporal changes in Hungarian micro- and mesoregions. Based on our results, we could point to the spatial extent and differences among micro- and mesoregions, how far they are affected by ongoing abandonment and the extensification of land use and soils, as well as the localization of well-known and widely studied soil- and landscape degradation processes as a consequence of urban and industrial sprawl and intensive agriculture. Keywords: land cover change, human impacts, landscape change, landscape indicators, anthropogenic transformation of soils Bevezetés A tájkutatással egyidős az a törekvés, hogy a különböző tájak eltérő mértékű antropo-gén átalakítottságát, vagy éppen természetességét objektív módszer segítségével fejezzük ki. Az indikátor-indikandum reláció kölcsönösségéből adódóan erre a célra megfelelő indikátorként az antropogén hatásoknak kitett, azok által leginkább átalakított tájalkotó tényezők lehetnek alkalmasak. Fontos szempont az alkalmazott indikátor tekintetében, hogy az antropogén hatás tartósan fennmaradó és könnyen értékelhető változást okozzon, és táji léptékben is rendelkezünk róluk elégséges információval ahhoz, hogy nagyobb területi egységekre azonos metodikával végezzünk összehasonlításokat. Az antropogén átalakítottság mértékének jellemzésére elsőként Jalas, J. (1953; 1955) alkalmazta a növények antropogén bolygatásokkal szembeni viselkedését indikátorként, amely alapján Sukopp, H. (1972) dolgozott ki hemeróbia néven olyan indexet, amely elsősorban a növényzet természetességén, illetve diszturbancia-toleranciáján alapul. A hemeróbia fokozatok széleskörű alkalmazása és közkedveltsége elsősorban a növényzet könnyű megfigyelhetőségén alapul. Ugyanakkor a módszer alkalmazásának jelentős korlátot szab az, hogy részletes növényzeti adatokat igényel (Szabó M.-Molnár E. 2000; Walz, I.-Stein,C. 2014), amely a táji szint feletti vizsgálatokat megnehezíti, ezért a Sukopp, H. által a növényzet értékelésére kidolgozott hemeróbia fokozatokat gyakran felszínborítási (Csorba R-Szabó Sz. 2009), vagy más további adatokkal kombináltan (Szilassi P. et al. 2015) használják, és szintén hemeróbiának nevezik. Hazai kistájak egy csoportjának antropogén átalakítottságát a felszínborítási értékek alapján megállapított hemeróbia alapján elsőként Csorba R-Szabó Sz. (2009) tanulmánya értékelte, később más tanulmányok is foglalkoztak az antropogén hatás értékelésével (Móga J. et al. 2014). A kizárólag a növény- 285