Földrajzi Közlemények 2020/2. [antikvár]

https://doi.Org/10.32643/fk.144.2.l_Földrajzi Közlemények 2020.144. 2. pp. 133-152. A BÜKKALJAI VÍZFOLYÁSOK KANYARULATFEJLETTSÉGÉNEK VIZSGÁLATA: SZERKEZETFÖLDTANI OKOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK PECSMÁNY PÉTER AN ANALYSIS OF THE SINUOSITY INDEX OF STREAM CHANNELS IN THE BÜKKALJA: STRUCTURAL GEOLOGICAL CAUSES AND CONCLUSIONS Abstract Rivers react relatively quickly to epirogenetic movements. This is also confirmed through laboratory experiments (OuCHi, S. 1985; Marple, R. T.-Talwani, R 1993; Twidale, R 1996, 2004). Many river-related surface-forming processes and forms are used for studying fault activity, for example: channel formation, channel braided, variation of channel width, change of channel depth and river terraces (etc.). However, these processes and forms can be caused by climate change, so the form alone does not prove the structural activity of the area (Schumm, S. A. 1986,2005; Pinter, N. C. 1996; Petrovszki J. 2013). Such morphological change is the development of river sinuosity, which is often used to justify the activity of faults. Several Hungarian and foreign researchers have been investigating this phenomenon, but have mainly examinied larger rivers. The purpose of this work is to examine the sinuosity of the Bükkalja creeks. I tested and refined the procedure associated with scaling in order to explain the possible causes of changes in the sinuosity of the creeks. Keywords: neotectonics, fault activity, morphotectonics, river morphology, river sinuosity, GIS, landscape evaluation Bevezetés A vízfolyások viszonylag gyorsan reagálnak a szerkezeti mozgások okozta süllyedésre és/vagy emelkedésre, ezt a terepasztalon végzett kísérietek is bizonyítják (OuCHi, S. 1985; Marple, R. T.-Talwani, P. 1993; Twidale, P. 1996, 2004). A szerkezed aktivitás vizsgálatára számos, vízfolyásokhoz köthető felszínalakító folyamatot, formát használnak. Ezek a teljesség igénye nélkül: mederképződés, fonatosodás, mederszélesség-változás, mocsarak feltöltődése, medermélység-változás, hordaléklerakás, degradáció, folyóvízi teraszok. A munkavégző képeséget azonban az éghajlatváltozások is módosíthatják, így az alaktípus önmagában nem bizonyítja, csak sejteti a terület szerkezeti aktivitását (Schumm, S. A. 1986,2005; Pintér, N. C. 1996; Petrovszki J. 2013). Mindezek ellenére a nemzetközi szakirodalomban igen elterjedt a vízfolyás hossz menti kanyargósság-változásának (Timár G. [2003a] szerint kanyarfejlettség) tektonikai szemponttí vizsgálata (Holbrook, J.-Schumm, S. A. 1999; Keller E. A.-Pintér, N. 2002; Marple, R. T.-Talwani, P 2010; Pisút, P. 2006; Raj, R. 2007; Schumm, S. A. 1986,2005), amivel a közelmiiltban számos magyar kutató is foglalkozott (Tímár G. 2003a, 2003b; Petrovszki, J.-Timár, G. 2010; Zámolyi, a. et al. 2010; Gál, J. et al. 2010; Petrovszki, J. et al. 2012; Kovács G. 2013; Petrovszki J. 2013). Számunkra is kimagasló Tímár G. (2003a, 2003b) és Petrovszki J. (2013) munkássága, akik a Kárpát-Pannon-térség alluviális folyóinak kanyarulat-fejlettségét vizsgálva igazolták az egyes vetőzónák szerkezeti aktivitását. E kutatások jelentős hányada azonban csak a nagyobb vízfolyásokkal foglalkozott és nem egy adott törés, hanem sok esetben egy vetőzóna aktivitására vontak le következtetéseket. 133