Földrajzi Közlemények 2020/3. [antikvár]

VISSZATEKINTÉS A KREATÍV OSZTÁLY ELMELETERE EGEDY TAMÁS RETROSPECTIVE ANALYSIS OF THE CREATIVE CLASS CONCEPT Abstract One of the defining concepts of neoliberal economic policy in the 2000s was the creative class theory of Richard Florida. The theory has drawn attention to the economic role and importance of creative workers and has been a focal point for urban politicians in developing urban development policies and strategies. The main aim of this study is to introduce the most important milestones in the development of the theory and to present the socio-geographical and labor market characteristics of the creative class. In this study, I have attempted to summarize all the defining theoretical foundations, findings, and critiques that have accompanied the development and history of the creative class concept. The theoretical paper is based on the processing and evaluation of domestic and international literature. Keywords: creative class, Richard Florida, coworking. Digital Taylorism Bevezetés A globalizáció erősödésével párhuzamosan az elmúlt évtizedekben egy új társadalmi rend, az információ és tudás társadalma jelent meg, amelyben a tudás, a kreativitás és az innováció megléte vált elengedhetetlenül fontos versenyképességi tényezővé. Az ipari társadalom megszűnik és fokozatosan átadja helyét az információs- és tudástársadalomnak. Az új informatikai eszközök olyan társadalmi változásokat indítottak el, amelyek átalakítják a társadalom szerkezetét, a hatalmi viszonyokat és a munka világát. A 20. század második felében az információs társadalom kifejezést egyre inkább felváltotta a tudástársadalom kifejezés, amelyet Európában elsők között Nagy-Britanniában használtak a 2000-es évek elején. Előtérbe került tehát az információ és a tudás szerepe, amivel párhuzamosan viszont új tudományos kérdések is felmerültek. Jellemezhető-e egy társadalom a korszakra leginkább jellemző technikai vívmányokkal? Az információ, vagy a tudás megszerzése kerül-e inkább előtérbe? Melyik megszerzésének a képessége juttatja az egyéneket, vállalatokat nagyobb versenyelőnyhöz? A posztindusztriális gazdasági fejlődés azonban elsodorta ezeket a kérdéseket, s Kao J. (1999) szerint már nem a tudás vagy az információ, hanem a kreativitás korát éljük és a kreativitás az a tényező, amely még inkább megnöveli a tudás hasznosságát és értékét. Florida, R. (2002) még ennél is tovább ment és kreatív társadalomról beszélt, amelynek a kezében az információ és a tudás csak eszközként jelenik meg. A globalizáció úttörése, a termelő társadalom egyfajta háttérbe szorulása, a technológiai forradalom térnyerése, az információn és tudáson alapuló társadalom megjelenése mind-mind maga után vonta egy új társadalmi rend kialakulását, amelyben a meglévő kulcskompetenciák mellett új tényezők kaptak helyet. Ilyen tényezőnek tekintjük a kreativitást, amely napjainkban már nem csak a géniuszok kiváltsága, hanem mindennapi életünk szerves részévé vált. Ebben az új társadalmi rendben meghatározó szerepet játszik a kreatív osztály. Jelen elméleti tanulmány célja, hogy a kreatív osztály teóriájának kialakulását és fejlődését bemutassa, s legfontosabb mérföldköveit és hatásait áttekintse. A tanulinány első részében a kreatív osztály elméletének alaptéziseit és jellemzőit veszem számba, a második felében munkaerőpiaci jellemzőket vizsgálok.