Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 17. [antikvár]

Stein Aurél régész nemcsak a maga szakterületén alkotott maradandót. Szamos ázsiai terület földrajzi megismerésében játszott kimagasló szerepet. Több száz földrajzi témájú fotója, nagy területekről készült első topográfiai térképei a földrajztudomány kiemelkedő alkotásai. Noha munkássága Angliához kötötte, szoros kapcsolatot ápolt a Magyar Földrajzi Társasággal, melynek tiszteletbeli tagja volt Első magyar nyelven megjelent könyve a Társaság kiadásában látott napvilágot, magyarországi előadásai annak keretében kerültek megszervezésre. Belső-ázsiai expedícióiból származó kőzetminták laboratóriumi vizsgálatában magyar geológusok is részt vettek, történeti földrajzi eredményei ma is alapot nyújtanak a további kutatásokhoz. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában őrzött hagyatéka remélhetőleg a jövőben a földrajztudomány területén is jelentős publikációk létrejöttét eredményezi. Stein Aurél régész-felfedező (Pest, 1862 - Kabul, 1943) neve és tudományos tevékenysége elválaszthatatlan a Selyemút történetétől. A Nyugat és a Kelet nagy civilizációinak találkozása és kölcsönhatása állt kutatásainak középpontjában, s felfedezéseinek eredményeképp új megvilágításba került Belső-Ázsiának az emberiség történetében játszott szerepe. A Brit Akadémia hivatalos megemlékezésében az indológus-iranista tudós földrajzi munkásságának jelentőségét így összegezték: „Stein páratlan mértékben járult hozzá Ázsia számos területén földrajzi ismereteink gyarapításához. Minden expedícióján az Indián Survey Department által mellé beosztott szakképzett térképészek segítségével, akiknek munkáját korábban szerzett képzettségének köszönhetően irányítani tudta, pontos felvételeket készített olyan területekről, ahol korábban senki sem járt és nem térképezte fel. Hogy fogalmunk legyen e térképfelvételek nagyságáról, elég utalni Memoir on Maps of Chinese Turkestan and Kansu (1923) c. munkájára, jóllehet ez csak három belső-ázsiai útjának anyagát foglalja magában, s utána még egy tucat hosszú expedíciót vezetett Tény, hogy ha soha nem tett volna olyan felfedezéseket, amelyek elhomályosítják más területeken elért eredményeit, akkor a földrajz területén végzett munkássága magában is tartós hírnévre jogosítaná fel." Stein Aurél földrajz iránti érdeklődése már gyermekkorában kialakult. Drezdában, a Kreuzschuléban végzett tanulmányai során a történelem iránt érdeklődő diák lelkesen bújta a régi geográfiai munkákat, s tanárának, Dr. Hausmannak köszönhetően, aki először adta kezébe Arrianosz Nagy Sándor hadjáratairól szóló munkáját, egy életre eljegyezte magát a világhódító makedón keleti hadjáratainak kutatásával, pontos helyszíneinek meghatározásával. A történelmet és a földrajzot mindig is két egymást kiegészítő diszciplínának tartotta. Amikor 1904-ben megkapta a Royal Geographical Society Back Grant-jét a Kunlunban végzett térképészeti munkájáért, újra csak megerősítette abban a meggyőződésében, hogy az expedíciói során végzett ilyen jellegű tevékenysége alapvető kiegészítése a régészeti, történeti kutatásnak. A Ludovika Akadémián elsajátított térképészeti ismereteit pedig remekül tudta kamatoztatni, amikor irányította és koordinálta a mellé beosztott szakképzett topográfusok munkáját. „Megelőző régészeti kirándulások - Kasmírban, Pandzsábban és az afganisztáni határszélen - megismertettek a pontos topográfiai felvételek nagy jelentőségével. Szükségét láttam annak, hogy a régi romhelyek helyzetét pontosan megállapítsuk. A hajdani történetföldrajzi viszonyok megvilágítására is elmaradhatatlannak tekintettem a Kínai-Turkesztánban való topográfiai felvételeket. Azonkívül rajta voltam, hogy utazásom alatt minden alkalmat megragadjak a földrajzi kutatás általánosabb feladatainak szolgálatára is, és ezek között arra, hogy a még nem térképezett, vagy hiányosan