Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 2010/19. [antikvár]

részlet A KÁRPÁT-MEDENCE TERMÉSZETFÖLDRAJZI SZINTÉZISE KITAIBEL PÁL MUNKÁJÁBAN BOTH MÁRIA PH.D. főiskolai docens Apor Vilmos Katolikus Főiskola Matematikai, Természettudományi és Informatikai Tanszék 2600 Vác, Konstantin tér 1-5. tel. I 06 (27) 511-150 email I [email protected] KITAIBEL PÁL munkássága szorosan egybefonódott a magyar természettudományok megszületésével. Kiemelkedett kortársai közül európai műveltségével és a Kárpát-medence természeti adottságainak egyedülállóan alapos és sokoldalú ismeretével. Természetszemléletét az ellentétes megközelítések összhangja jellemezte. Utazóként a szépséget és a hasznos tudást kereste, a növényi életközösségek és a tájak egyedi sajátságainak megragadására törekedett, hazája természetföldrajzi leírását átfogó, általános elvekre épülő rendszerben dolgozta ki. AZ ELŐZMÉNYEK KITAIBEL PÁL (1757-1817) (1. kép) az egyik legsokoldalúbb és legnagyobb hatású magyar természettudós. Ő volt a magyar flóra első európai hírű leírója és számos tudományterület hazai úttörő kutatója, így a kémiáé, az ásványtané, a geofizikáé és a balneológiáé. A Kitai-bel-életmű időszerűségét mutatja, hogy a fiatal, több tudományterületet magába foglaló történeti ökológia a Kitaibel naplók florisztikai adataira is támaszkodik. Kitaibel Pál természetföldrajzi munkássága feledésbe merült, pedig élete fő művének első kötetében a Descriptiones et Icones plantarum rariorum Hungariae-ben (Magyarország ritkább növényeinek leírásai és képei) csaknem a teljes Kárpát-medence első természettudományos alapozású földrajzi leírását adta, terepi gyűjtőútjainak, valamint kortársai földtani és botanikai eredményeinek összegzésével. Az 1799-1812 között 28 füzetben megjelent Icones 280 színes táblán mutatta be a Kárpát-medence ritka növényeit és tette azokat Európa-szerte ismertté. Kitaibel a mű bevezetőjében hivatkozik a nagy európai flóraművek szerzőire (Linné, Scopoli) és leszögezi, hogy tőlük eltérően, az ország kevéssé ismert természeti adottságai miatt és a növénytakarójobb megértése céljából szükségesnek tartja elöljáróban Magyarország természetrajzi bemutatását. Kitaibel tudományos pályafutásának egyik leghűségesebb támogatója, ismerője, a pesti egyetem tanára, Schuster János Konstantin (1777-1839) volt, aki nélkül ma jóval kevesebbet tudnánk KiTAiBELről. Schuster így fogalmazta meg Kitaibel földrajzi indíttatású törekvését: „E hazafi valamennyi tudományos munkájának azonban csak egyetlen célja volt: a haza Physiographiájának 1. Kitaibel Pál